Szakmai program Mini Bölcsőde

Balatonlelle Város Önkormányzata
 
Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde

MINI BÖLCSŐDE SZAKMAI PROGRAMJA

Bölcsőde adatai:
Neve: Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde
Címe: Balatonlelle, Szövetség u. 76.
Telefon: 06- 85- 343-111
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Fenntartó: Balatonlelle Város Önkormányzata, Balatonlelle, Petőfi u. 2.
Bölcsőde és Mini bölcsőde vezetője: Szabó Leventéné

A szakmai program érvényességének ideje: 2023-2024

Tartalomjegyzék

Bölcsőde adatai                                         2
Tartalomjegyzék                                        4
1. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői                    5
1.1. A Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde elhelyezkedése és környezete        6
1.2. A szolgáltatás területe, a szolgáltatást igénybe vevők célcsoportja és összetétele    6
2. A szolgáltatás célja, feladatai, alapelvei                            7
2.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, 
a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása                7
2.1.1. A bölcsődei nevelés célja                                8
2.1.2. A bölcsődei nevelés alapelvei                                 8
2.1.3. Tárgyi feltételek                                     12
2.1.4. Személyi feltételek                                     14
2.2. Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja    15
2.2.1.  Az intézményen belüli együttműködés                         15
2.2.2.  A szülőkkel való együttműködés, a velük való kapcsolattartás formáinak
 bemutatása                                        16
2.2.3. Intézményen kívüli kapcsolattartás                             20
3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, 
rendszeressége, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok                22
3.1. A bölcsődei nevelés feladatai                                22
3.1.1.  A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia 
fejlesztése                                         22
3.1.2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása                23
3.1.3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése                    27
3.1.4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése                    28
3.2. A bölcsődei nevelés főbb helyzetei                            28
3.2.1. Tanulás                                            28
3.2.2. Gondozás                                         29
3.2.3. Játék                                             29
3.2.4. Mozgás                                            30
3.2.5. Mondóka, ének                                     31
3.2.6. Vers, mese                                         32
3.2.7. Alkotó tevékenységek                                     32
3.2.8. Egyéb tevékenységek                                     33
3.3. A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételei                 36
3.3.1. Saját kisgyermeknevelő rendszer                             36
3.3.2. Gyermekcsoportok szervezése                                 36
3.3.3. Napirend                                         37
3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása                        41
3.5. Az alapellátáson túli családtámogató szolgáltatások bemutatása            41
4. Az ellátás igénybevételének módja                            42
4.1. A szolgáltatás igénybe vételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája, ellátás megszűnése                                        42
5.  A szolgáltatásáról szóló tájékoztatás                            44
5.1. A házirend tartalma és szerepe                                44
5.1.1. A házirend hatálya                                    44
5.1.2. A házirend tartalma                                    44
5.2. A házirendről való tájékoztatás módja                            48
5.3. Az ellátásról való tájékoztatás módja                            48
6. Az igénylők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak 
védelmével kapcsolatos szabályok                             49
6.1. A gyermekek és szülők jogai és kötelezettségei                        49
6.2. Érdekképviseleti Fórum működése                            50
6.3. Gyermekjogi képviselő                                    51
6.4. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme            51
6.5. Gyermekvédelem a bölcsődében                            52
7. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosítása            52
8. Minőségbiztosítás                                        54
9. Záró rendelkezések                                        55
 Mellékletek                                            56
1. sz. Megállapodás                                        56
2. sz. Felvételi kérelem                                    59

 „Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, 
amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. 
Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük 
egész életére, s ha jó magot ültetünk bele, 
egész életében virágzik.” 
(Kodály Zoltán)

1.    Ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői

A Balaton déli partjának kedvelt üdülővárosa és keresett fürdőhelye Balatonlelle. Az üdülővárosi fejlődés kapcsán a településen a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás és a szabadidős tevékenységek központjai alakultak ki, melyek a környező településekre is vonzást gyakorolnak és ellátást biztosítanak.  Ennek következtében a szolgáltató szféra megerősödött. Az idényjellegű vendéglátó és kereskedelmi jellegű tevékenység az elmúlt években többszörösére növekedett. A kis kapacitású ipari tevékenység, valamint a mezőgazdaság átalakulása következtében a településen a fő jövedelmi forrást az ingatlanok idegenforgalmi hasznosítása jelenti, de megtalálhatóak a közalkalmazotti, betanított munkás, valamint a vendéglátói, kereskedelmi tevékenységekkel foglalkozó munkahelyek. Az idényjellegű foglalkoztatottság egyik jellemzője városunknak, a bölcsődei jelentkezéseknél is körülbelül két időszak a jellemző, egy őszi és egy tavaszi beíratási hullám az idény jellegű munkavállalás miatt.
A Füles Mackó Bölcsőde 2014-es nyitása után a születések száma emelkedni kezdett, mely hamarosan a bölcsődei férőhelyszámok iránti érdeklődés, igények megemelkedett számában is jelentkezett, később az óvodában, mára pedig az iskolában érezhető hatása. A tendencia nem változott, évről évre egyre több lett a kisgyermekek bölcsődei felvétele iránti igény, melyet nem tudtunk már teljes egészében kielégíteni, egyre több gyermek felvétele lett elutasítva vagy elhalasztva a megüresedő férőhelyekre várva. Bölcsődénk 26 férőhellyel, teljes kapacitással működött egész nevelési évben a beszoktatási időszak után, gyakorlatilag nem tudott az óvoda sem átvenni nevelési év közben gyermeket, így az év közbeni fluktuáció minimálisra csökkent, és igény jelentkezett további férőhelyek létesítésére.
A szülők jellemzően a munkába való visszatértés miatt kérik gyermekük felvételét, e mellett szociális indok és a gyermek fejlődésének segítése is meghatározó indok a bölcsődei felvételhez, melyet legtöbbször a gyermek fejlődését nyomon követő védőnők javasolnak leginkább. A tapasztalat az, hogy ezeknek a gyermekeknek a szülei is elhelyezkednek előbb-utóbb, főleg a nyári időszakban szezonális munkára.
A Füles Mackó Bölcsőde mini bölcsődei intézményrésze is, mint gyermekjóléti alapszolgáltatás, településünkön számos előnnyel jár. A férőhelyszám bővítés évente plusz 7-8 család számára nyújt segítséget a gyermekük nap közbeni ellátásához, vagyis a szülők számára lehetővé tesszük, hogy dönthessenek, hogy egyikük, vagy mindketten dolgoznak-e, és hogy eközben a gyerekek gondozását, nevelését hogyan oldják meg napközben. A férőhely szám bővítéssel elérhetővé tett minőségi napközbeni gyerekellátás hozzájárulhat a szülők optimális családi döntésének támogatásához. E mellett 3 fő foglalkoztatásával új munkahelyek létesülnek. A bölcsődei ellátás során továbbá családbarát intézményként prevenciós szerepünket is betöltjük, illetve a szülők kompetenciáit erősítjük, pozitívan formáljuk. A korai gyerekgondozás azért különbözik nagyon erősen más szolgáltatásoktól, mert jelentős „befektetés a jövőbe”. A jó gyerekellátás nemcsak azért fontos, hogy a ma élő gyerekek mindennapjait boldogabbá tegyük, hanem mert intézményünk a család mellett segítenek a ma gyermekeinek felkészülni a jövőbeni felnőtt életre, feladatokra.

1.1  Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde elhelyezkedése és környezete

 Balatonlellén 2014. óta működik a 0-3 éves korú gyermekek részére elérhető bölcsődei ellátás. A megnövekedett bölcsődei ellátás iránti igények miatt Balatonlelle Város Képviselő testülete a férőhelyszám bővítés mellett döntött A Pénzügyminiszter által kiírt pályázati lehetőséggel a bölcsőde alsó helyiségeinek átépítése lehetővé vált, mely során 1 mini bölcsődei csoport lett kialakítva a hozzá tartozó helyiségekkel együtt. A mini bölcsőde környezete csendes kisvárosi környezet. Előnye, hogy az óvoda és iskola szomszédságában helyezkedik el, ezzel is segítve a családcentrikus szemléletet. Gyalog, biciklivel, autóval könnyen megközelíthető, parkolási lehetőség biztosított. Közelben található a Polgármesteri hivatal és buszmegálló is. 

1.2    A szolgáltatás területe, a szolgáltatást igénybe vevők célcsoportja és összetétele

A Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde szolgáltatási körzete Balatonlelle közigazgatási területe, így a mini bölcsődei Áfonya csoport is Balatonlelléről és a környező településekről (mini bölcsődei csoportban törvényi lehetőség a szolgáltatásban szereplő férőhelyszám 50%-ig) is fogadja az érkező kisgyermekes családokat. Engedélyezett férőhelyszám a mini bölcsődei Áfonya csoportban 8 fő. 
A felvételnél a szülő munkába állása, tanulmányinak folytatása, a gyermekek szociális háttere (ingerszegény környezet, gyermekét egyedül nevelő szülő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 3 vagy több, tartósan beteg, fogyatékos gyermek a családban) és a balatonlellei lakcím prioritásra jogosító tényezők. 
A városban működő gyermekorvossal, védőnői hálózattal és a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal jó kapcsolat alakult ki, figyelembe vesszük véleményüket. A tartósan beteg, sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, gondozása a mini bölcsődében teljes integrációban történik, a pedagógiai szakszolgálat gyógypedagógusai közreműködésével korai fejlesztése is biztosított az intézményünkben. 

2.    A  szolgáltatás célja, feladatai, alapelvei

2.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

A mini bölcsődében a 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátását végezzük, mely során az életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést biztosítjuk.  
Az ellátás igénybe vételére olyan gyermekek számára van lehetőség, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is. 

2.1.1.  A bölcsődei nevelés célja:
A kisgyermekek elsajátítsák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik őket abban, hogy hatékonyan és kiegyensúlyozottan viselkedjenek saját kulturális környezetükben, sikeresen alkalmazkodjanak annak változásaihoz. A bölcsődei nevelés mindezt olyan szemlélettel és módszerekkel teszi, amelyek segítik a családi nevelés elsődlegességének tiszteletét.
A bölcsődei nevelés további célja, hogy a koragyermekkori intervenció szemléletének széles körű értelmezésével összhangban minden kisgyermekre és családjára kiterjedő prevenciós tevékenységet folytasson. A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató családbarát intézményként, szolgáltatásként hozzájárul a családok életminőségének javításához, a szülők munkavállalási esélyeinek növeléséhez.
2.1.2. A bölcsődei nevelés alapelvei

A család rendszerszemléletű megközelítése: 

A mini bölcsődében a gyermek bölcsődei felvételét megelőzően egyeztetve a szülőkkel családlátogatásra kerül sor. A látogatás alkalmával van lehetőségünk nyugodt körülmények között beszélgetni a szülőkkel elvárásaikról, egyéni szokásaikról, a gyermekkel és a családdal kapcsolatos a bölcsődei nevelés-gondozás tekintetében fontos tényezőkről (nevelési elvek, családi hagyományok, családszerkezet, stb.) A szülők egy részletes kérdőívet is kitöltenek, ahol meghatározott kérdésekre adnak választ a gyermeket érintően, mely felöleli a szükséges egyéb tudnivalókat is. Intézményünk a szülővel való fokozatos beszoktatásra ad lehetőséget, mely során gyakorlatban is megfigyelhetjük a szülő gyermek kapcsolatát, igényeiket. A bölcsődei ellátás során a személyes találkozások alkalmával történő verbális és nonverbális kommunikáció, és egyéb történések kapcsán egyre több információval rendelkezünk a kisgyermekről és családjáról. A gyermek gondozása-nevelése kapcsán felmerülő helyzetekre ez alapján tudunk megfelelően reagálni, így tudja a kisgyermeknevelő alkalmazni az egyéni, differenciált bánásmódot. A kisgyermek harmonikus testi lelki fejlődése érdekében a szülőkkel egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat kialakítására törekszünk, mely lehetővé teszi, hogy a pozitívumokat megerősítsük, probléma, vagy kétség esetén segítsük a megoldásban a szülőket. A bölcsődei ellátás során folyamatosan ápoljuk a kapcsolatot, a kisgyermeknevelő számos lehetőséget biztosít a szülői kompetencia erősítésére egyénileg (személyes beszélgetések, fogadóóra, írásos üzenetek) és csoportosan is (szülőcsoportos beszélgetések, stb.). A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket.

 A koragyermekkori intervenciós szemlélet befogadása:

A mini bölcsőde, mint szociális intézmény betölti azon funkcióját, hogy még szenzitívebben reagál a szolgáltatás során a kisgyermekek sajátos szükségleteire, ezeket felismerjük, definiáljuk, és figyelembe vesszük az ellátás teljes időszakában a gondozási és nevelési tevékenységekben. A kisgyermeknevelő feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése a bölcsődevezetőnek. A bölcsődevezető az egyedi esetek által megkívánt további teendőket felméri a szülő informálásának egyidejűségével. 

 A családi nevelés elsődlegességének tisztelete: 

A kisgyermek nevelése a család joga és kötelessége. A család és a gyermek családban elfoglalt helyének megismerése után a bölcsődei ellátás során a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és azokat erősítve veszünk részt a gyermekek nevelésében. Intézményünk a napi kommunikáció és egyéb kapcsolattartási formák alkalmával bevonja a szülőket a bölcsődei élet mindennapjaiba, havi szinten szervezünk közös rendezvényeket (szülői, szülőcsoportos beszélgetés, kreatív délutánok, ünnepek) és lehetőséget biztosítunk egyéni találkozásokra a fogadóórák alkalmával, ez által is lehetőséget biztosítunk a bölcsőde életébe való tevékeny bekapcsolódásra. Egyéni kéréseket, szokásokat meghatározott határig figyelembe veszünk és kielégítjük a szülői igényeket.

A kisgyermeki személyiség tiszteletének elve:

A kisgyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, egyéni szükségletekkel rendelkező, fejlődő személyiség. Különleges védelem, bánásmód illeti meg.
A bölcsődei nevelés, mely a következőkben részletesen kifejtésre kerül, a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a személyes, a szociális és a kognitív kompetenciák fejlődésének segítésére irányul az alapvető gyermeki jogok tiszteletben tartásával. Figyelmet fordítunk az etnikai, kulturális, vallási, nyelvi, nemi, valamint fizikai és mentális képességbeli különbözőségek iránti tolerancia kialakítására, mindezt úgy tesszük, hogy az összes kisgyermek a csapat része, nem a csapatból egy valaki, aki más, megvalósítjuk a széles körben értelmezett integrációt és intervenciót.
A kisgyermeknevelő személyiségének meghatározó szerepe:

A bölcsődénkben dolgozó szakemberek személyiségükön keresztül hatnak a kisgyermekre és a családra. A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő mellett a bölcsődei dajkának is nagy szerepe van, a két szakember kiválasztásánál fontos szempont, hogy egymást kiegészítsék, az egységes nevelő hatások elvének alkalmazásával. A feladatok színvonalas megvalósítását megfelelő szakmai kompetenciával és identitással, kellő önismerettel, magas szintű társas készségekkel végzik. Hiszünk az élethosszig tartó tanulásban, mely magában foglalja a szakmai tudás szinten tartását, gyarapítását, szakmai kompetenciái fejlesztését is. Ezekre a kötelező szociális képzéseken belül és ezeken kívül is megragadunk minden lehetőséget (szakmai napok, műhelyek, értekezletek, jelzőrendszeri előadások, saját belső továbbképzések, stb.).

A biztonság és a stabilitás elve: 

A kisgyermek első perctől kezdve lehetőséget kap, hogy szülőjével együtt ismerhesse meg a bölcsődét, társait, a kisgyermeknevelőt, a bölcsődei dajkát, a napirendet, szokásokat, és a tárgyi feltételeket. Erre fokozatosan kerül sor, mely kevésbé zökkenti ki a biztonságérzetéből. Az új ismeretek birtokában a megszokott körülmények biztosításával az ellátás egész időtartama alatt fokozott figyelmet fordítunk az őt körülvevő környezet állandóságára, mely növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend kialakításával és a napirendben a tevékenységek minden nap ugyanolyan sorrendben történő végzésével tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot biztosítunk, melyek növelik a gyermek biztonságérzetét. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is.
A gyermek számára fontos biztonságérzet a családból való kikerüléssel, egy új környezetbe való beilleszkedésnél csökken. Fontos számunkra, hogy ezt a folyamatot megkönnyítsük az előbb említett szülővel történő beszoktatás biztosításával. Ez megkönnyíti a szülőtől való elválást, segíti a beszoktatást. A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő fokozottan felelős a csoportba járó gyermekekkel végzett tevékenységek szakszerű végrehajtásáért. Ő végzi elsősorban minden gyermeknél a gondozási műveleteket (étkezés, pelenkázás, tisztálkodás, öltözködés, wc használat, altatás, stb.) a bölcsődébe való bekerüléstől az óvodába történő átmenetelig, távolléte esetén a bölcsődei dajka segít a gondozási tevékenységekben. 
A csoportban mindenkinek saját, állandó helye van az étkezéseknél és az alvás idején is, biztosítva ezzel az állandóságot és a biztonságot. A csoport napirendjének kialakítása is ezt a célt szolgálja, tájékozódási lehetőséget adnak, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményeznek. A csoportszobában a játszósarkok kialakítása, a játékok elhelyezése a gyermek életkorának, fejlettségi szintjének, illetve érdeklődésüknek és a csoportlétszámnak megfelelő, melyeknek szintén állandó helyük van.
Fokozatosság megvalósítása

Az ellátás során a kisgyermekeknek a beszoktatástól kezdve minden új tevékenységet, új ismeretet fokozatosan vezetünk be, az új helyzetekhez fokozatosan szoktatjuk hozzá, mellyel segítjük az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok, helyzetek megismerését, a szokások kialakulását. (szobatisztaság, 1 éves kor alatt új ételek, alkotótevékenységekben pl. anyag, eszközhasználat, stb.)
 Az egyéni bánásmód elve:

A kisgyermek fejlődéséhez alapvető feltétel, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka elfogadó, empatikus, hiteles nevelői magatartással gondozza, nevelje. 1 éves kor alatt havonta, 1 éves kor felett 3 havonta végezzük a gyermekek státuszvizsgálatát és jegyezzük le részletesen a kisgyermek spontán érésének, egyéni fejlődésének ütemét, melyet a bölcsődei nevelésben figyelembe veszünk, továbbá érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodásban és támogatásban részesítjük egyéni szükségleteihez igazodó mértékben. Napi szinten is figyelembe vesszük a gyermek pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, kompetenciáját. A bölcsődei ellátás során szem előtt tartjuk, nemzetiségi/etnikai, kulturális és vallási hovatartozását (ünnepek alkalmával, szokások megtartásával, étkezésnél, stb.). 

Gondozási helyzetek kiemelt jelentősége

Gondozás során megteremtjük azokat a feltételeket (elegendő idő, gyengéd, koherens mozdulatok, megfelelő tárgyi környezet, verbális kíséret, napirend, stb.) melyek a kisgyermeknevelő és a gyermek közötti belsőséges interakciót lehetővé teszik. A nevelés és gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelést is végzünk: verbális kísérettel végezzük gondozási tevékenységünket, személyes példát mutatunk, szokások kialakításával, szabálykövetésre való ösztönzéssel, szocializációval. A nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A fiziológiás szükségletek kielégítése megteremti a magasabb rendű szükségletek kielégítésének feltételeit. A professzionális gondozás hozzájárul a személyes kapcsolatok pozitív alakulásához, és a nevelési feladatok megvalósulásának egyik kiemelt színtere.

A gyermek kompetencia késztetésének támogatása: 

A korai életévekben alapozódnak meg a kognitív, érzelmi és társas kompetenciák, ezért támogatásuk kiemelt jelentőséggel bír a bölcsődei nevelésben. Biztosítjuk, hogy a kisgyermek a játékon, a gondozási helyzeteken és egyéb tevékenységeken keresztül ismeretekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz jusson, átélhesse a spontán tanulás örömét, megerősödjön benne a világ megismerésének vágya. Segítjük kíváncsiságának fenntartásával, pozitív visszajelzések biztosításával önálló kezdeményezéseit, megteremtve ezáltal az egész életen át tartó tanulás igényének, folyamatának biztos alapjait. A gondozás folyamán elegendő időt biztosítunk a saját ütemben való önálló tevékenységek elvégzésére, amire képes, azt a gyermek végezze el. Mindezt nem kényszerrel, hanem pozitív megerősítéssel, verbális kísérettel, türelemmel. A nevelés folyamán pedig tapasztalati úton való tanulási lehetőségeket biztosítunk, ezeket preferáljuk.

2.1.3. Tárgyi feltételek
Az épületben két szinten találhatóak a bölcsőde helyiségei. Az alsó szinten helyezkedik el a klasszikus bölcsődei rész, a mini bölcsőde (csoportszoba, gyermekfürdő, öltöző) és a hozzájuk tartozó babakocsi tároló, akadálymentes WC, a közlekedők és a főzőkonyha. Az emeleten helyezkedik el a mosó-vasalóhelyiség, a dolgozói szociális blokkok, a bölcsődevezetői iroda, a nevelői szoba és teakonyha, illetve 1 raktár. A tetőtérben továbbá 1 db használaton kívüli padlás tér található.
A mini bölcsőde bútorzata, játékeszközei, textíliái, használati és egyéb tárgyai a 15/1998 NM rendelet mellékletében szereplő eszközjegyzéknek megfelelőek, elegendő számúak, és megfelelnek a bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjában meghatározott előírásoknak.

Csoportszoba felszereltsége esztétikus, bútorzatának mérete megfelelő, a játékkészlete színes, változatos, és bőséges, megfelel a bölcsődés korosztály igényeinek és a közegészségügyi előírásoknak.
A bútorokat a mini bölcsődei Áfonya csoportban körben helyeztük el. A csoportban találhatóak nyitott játéktároló polcok, ahol fonott és műanyag kosarakban tároljuk a játékokat különböző típusok, fajta és funkció szerint a gyermekek által elérhető magasságban, figyelemfelkeltő módon. A felnőtt felügyeletét igénylő játékokat nyitott polcon a gyermek számára nem elérhető, de látható magasságban helyeztük ki. A játszóterületek elkülönülnek egymástól: szerepjátékoknak, pihenősarok, konstruáló, manipuláló játékoknak terület. Logikai játékoknak, alkotótevékenységeknek, könyveknek a gyermekasztalok közelében jelöltünk ki tároló polcokat. Sokféle játéktevékenység biztosított, mennyiségileg és minőségileg, az adott korosztály fejlődési szintjének megfelelőek a játékok. (Alapjátékok, manipulációs játékok, üreges játékok, mozgásfejlesztők, konstruáló-, húzható-, tologatható játékok, utánzó és szerepjátékhoz kellékek, bútorok, logikai játékok, hangszerek, bábok) Könyveket a gyermekek részére is elérhető magasságban helyeztük ki. Természetes anyagú és színű, valamint a műanyag játékok vegyesen találhatók meg a csoportban. 

Fürdőszoba: A fürdőszoba közvetlenül kapcsolódik a csoportszobához, rálátás biztosított. Bútorzata esztétikus, mérete megfelelő. Található 1 db kiswc, 1 db kismosdó tükörrel, 1 db 8 személyes törölközőtartó fogmosó pohár tartóval, 1 db fésűtartó, 1 pelenkázó, 3 db badella (használt pelenka, kommunális hulladék, textília), szükség esetén bilitároló badella, emelt zuhanytálca, egész alakos tükör. 

Gyermeköltöző: barátságos környezet fogadja a mini bölcsődébe érkező és távozó kisgyermekeket és szüleiket. Minden gyermek számára jellel ellátott szekrény biztosított a ruhák és egyéb használati eszközök tárolására. A gyermekek saját ruhájukban vannak. Eldobható pelenkát, törlőkendőt, kenőcsöt a szülők biztosítanak a számukra. Az öltözőszekrényhez tartozó öltözőpad és pelenkázó is rendelkezésre áll. Zöld növényzet és fali képek díszítik az öltözőt. Felnőttek részére az öltözőnél fogas található. A gyermeköltöző előtti folyosórészen helyezzük ki a gyermekek által készített alkotásokat. A faliújságon tájékozódhatnak a szülők a különböző információkról (lsd: később)

Udvar: A bölcsőde előkertjében egy elkülönített udvarrész áll rendelkezésre a szabadban történő mozgás és játéklehetőség biztosításához, mely a mini bölcsődének is megfelelő. 
A játszókertben található 1 db homokozó, 1 db több funkciós mászóka, 1 db pihenőházikó, egyéb mobil játékok, piknik asztalok, mobil mozgásfejlesztő eszközök, mobil párakapu. Udvari játékkészlet bőséges, korosztálynak és egyéb követelményeknek megfelelő. Az árnyékolást napvitorlákkal biztosítjuk. Kerítése szabvány szerinti. Biztonsági zár és zsilipkapu gondoskodik a gyermekek biztonságáról.

A bölcsődei textíliák, ruhaneműk fajtája, anyaga megfelelő, a napi gyerekellátás során szükséges mennyiségű, utánpótlás is bőségesen biztosított.

Dolgozók részére kialakított irodák, szociális helyiségek berendezése és kialakítása praktikus, esztétikus, előírás szerinti. Infokommunikációs eszközökkel a vezetői iroda és a csoportszoba is felszerelt.
2.1.4.  Személyi feltételek
A mini bölcsődében dolgozók létszáma 3 fő. A helyettesítést a bölcsődevezető és a második bölcsődei dajka feladatokat ellátó dolgozó végzi. A helyettesítő bölcsődei dajka egyéb helyettesítésekkel összefüggő feladatokat és a bölcsődei dokumentáción kívüli adminisztrációs feladatokat is végez.
A többcélú intézményben további 8 fő dolgozik, a klasszikus bölcsődei csoportszobákban 2-2 fő kisgyermeknevelő, 1 fő bölcsődei dajka.
A konyhán 1 fő szakács dolgozik, aki a bölcsődei élelmezéssel kapcsolatos feladatokat maximálisan ellátja.
A karbantartási és kertrendezési munkálatokat 1 fő vállalkozói szerződéssel végzi.

Munkakörök    Végzettség     Fő
Többcélú intézmény        
Bölcsődevezető    Egészségügyi Főiskola, Csecsemő- és kisgyermeknevelő-, gondozó OKJ, Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA, pedagógus szakvizsga    1
Klasszikus bölcsőde        
Kisgyermeknevelő    Tanár/ Kisgyermekgondozó-, nevelő OKJ    1
Kisgyermeknevelő    Kisgyermekgondozó-, nevelő OKJ, Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA    2
Kisgyermeknevelő    Kisgyermekgondozó-, nevelő OKJ    1
Bölcsődei dajka    Érettségi, bölcsődei dajka tanúsítvány    1
Mini bölcsőde        
Kisgyermeknevelő    Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ)    1
Bölcsődei dajka    Érettségi, bölcsődei dajka tanúsítvány    1
Bölcsődei dajka     Érettségi, bölcsődei dajka tanúsítvány    1
Főzőkonyha        
Szakács    Szakács OKJ    1
Egyéb        
Kertész-karbantartó- vállalkozói szerződés        1
Bölcsődeorvos-együttműködési megállapodás    Egyetem    1

A mini bölcsődei dolgozók azonosulnak a vezető által megkövetelt családcentrikus szemlélettel, mindezt asszertív kommunikációval, magas szintű szakmai hivatástudattal végzik. 

2.2. Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja

2.2.1. Intézményen belüli együttműködés

A mini bölcsődei Áfonya csoport bár szervezeti szempontból külön intézményegység, funkcionális szempontból csak részben különül el a meglévő bölcsődei résztől, hiszen közös épületben, ugyanazt az ellátást nyújtják mindegyik csoportban, az intézményi együttműködés elengedhetetlen.
•    A napirend szervezés során elsősorban a közös gyülekezés alkalmával reggeli bevételkor és a délutáni kiadáskor, illetve az udvari játéktevékenységek kapcsán van együttműködés a 3 csoport között. 
•    Közös vezetői munkaterv alapján szervezi meg mindkét intézménytípus az éves munkáját, azt figyelembe véve a havi tervezetek elkészítésénél. 
•    A közös ünnepekre való készülődés, közös kirándulások, közös kitelepülések, a szülői értekezletek az együttműködés létrejöttével valósulnak meg
•    Technikai feladatok ellátásánál a közös helyiségeket érintően, tisztító, fertőtlenítő szerek, eszközök, gépek, textília kezelésében szintén a megfelelő munkamegosztás jellemző
•    A közös munkaértekezletek, közös célok, attitűd, közösen megfogalmazott elvárások további együttműködést tesznek lehetővé
•    A közös főzőkonyha másik színtere az intézményen belüli együttműködésnek, a bölcsődébe és a mini bölcsődébe járó gyermekek élelmezési feladatainak ellátását közösen végzi főzőkonyhánk.
•    A dolgozók belső továbbképzése és belső ellenőrzése hasonlóan egységként kezelve, de tevékenységként, munkakörönként elkülönülve valósul meg.
•    A dolgozói rekreációs alkalmak és az ünnepségek egy csapatként kerülnek megszervezésre az intézményben.

2.2.2. A szülőkkel való együttműködés, a velük való kapcsolattartás formáinak bemutatása
A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú, a személyre szóló, bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermeknevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása.
A bölcsődei felvételi kérelem beadása során találkozunk általában először a családokkal. A kérelem leadására egész évben van lehetőség, illetve online formában is be lehet nyújtani a felvételi kérelmeket. A következő nevelési évi felvételt megelőzi egy közös szülői értekezlet júliusban. Intézményünk lehetőséget biztosít a nevelési év folyamán egyénileg a mini bölcsőde megtekintésére és dolgozók megismerésére (bölcsődekostólgató). Az első, bölcsődében eltöltött nap előtt a szülőkkel történt egyeztetés után kisgyermeknevelőnk és bölcsődei dajkánk elvégzik a gyermek megismeréséhez nélkülözhetetlen családlátogatást. A családlátogatás célja továbbá még a családdal való kapcsolatfelvétel. A felvenni kívánt, bölcsődébe még nem járt gyermekek a szülőkkel megbeszélt sorrendben megkezdhetik a bölcsődei adaptációjukat. A más bölcsődébe járó kisgyermekek Füles Mackó Bölcsődébe történő átíratása során a beszoktatás másképpen történik (egyéni eltérések).
A családlátogatás
A családlátogatás célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a kisgyermek és a szülők otthoni környezetben való megismerése. Lehetőség szerint az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt, a kisgyermek ébrenléti idejében kerül sor. A családlátogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a kisgyermeknevelőket, akikre gyermekét bízza. A családlátogatás fontos színtere a bizalmi kapcsolat megalapozásának, ami feltétele a későbbi jó együttműködésnek. A családlátogatáson a kisgyermeknevelő egy egységes szempontrendszert használva informálódik a gyermek ellátását érintő információkról. Emellett a szülők írásban is jellemzik gyermeküket egy kérdőív kitöltésével.
Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás
A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az anya, az apa vagy más családtag jelenléte biztonságot ad, segíti a kisgyermeknevelő és a gyermek között az érzelmi kötődés kialakulását, ezzel a gyengéd átmenetet, az új környezethez való alkalmazkodást. A szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamata során a kisgyermeknevelő tovább építi a bizalmi kapcsolatot, a szülő információt nyújt a bölcsődei nevelés tartalmáról és a kisgyermekfejlődés sajátosságairól. Ennek intervalluma körülbelül két hét. Első héten ismerkedik a gyermek és a szülő a bölcsődével, a gyermek fokozatosan szokik hozzá a bölcsődei élethez. Minden nap újabb lehetőséget kap a tevékeny bekapcsolódásra. A kisgyermeknevelő megfigyel. Második héten a már ismert bölcsődei környezetben és a már megismert kisgyermeknevelővel egyre több időt tölt, a szülő egyre nagyobb intervallumban van távol. A kisgyermeknevelő végzi a gondozási műveleteket. A második hét végére a gyermek a bölcsődében reggelizik és uzsonna után tér haza. Ez a beszoktatási idő a gyermek igényeihez igazodva meghosszabbítható, vagy rövidíthető. Nem preferáljuk a kizárólagos szülői igényeket, mely a gyermek magára hagyását célozza a beszoktatás alatt. Fontosnak tartjuk az elején megalapozni azt a bizalmi kapcsolatot a szülővel, hogy partnerként együtt tudjunk működni már a beszoktatás időszakában is. Azt a kisgyermeket tekintjük beszokott gyermeknek, aki fiziológiai szükségleteit feszültség nélkül, ösztönösen végzi, eszik, alszik, szabad játéktevékenységet végez, könnyebben elválik reggel, vagy abszolút nem jelent számára gondot a reggeli elválás, a kisgyermeknevelőt elfogadja és érzelmi, fizikai bázisnak tekinti.
 Napi kapcsolattartás
A napi kapcsolattartás célja a rövid, kölcsönös informálás a kisgyermek érzelmi állapotáról, hangulatáról, az őt érintő napi történésekről, változásokról. Az egyéni igények, kérések megfogalmazására is ezen alkalmakkor kerül sor. Az interakciós helyzetet a pozitív hangvétel jellemzi, de a negatív eseményekről is tényszerű tájékoztatás történik, a szakmai etikai szabályoknak és az időkereteknek megfelelően. A családi füzeten keresztül az írásos formája valósul meg a kapcsolattartásnak. A kisgyermeknevelő minden pénteken összefoglalót ír a gyermekek azon a héten történt eseményeiről, és a különleges információkról. Ugyanígy kérjük a szülőket, hogy az otthonlétük alatt történt különleges eseményeket jegyezzék fel a füzetben, mert ez jó alap a gyerekekkel való beszélgetésre (szülinap, rokonlátogatás, utazás, kirándulás, állatkert, stb). Az előzőek szép emléket fognak őrizni a bölcsődés éveikről az életük további szakaszában.
Egyéni beszélgetés
Az egyéni beszélgetés a kisgyermek fejlődéséről szóló részletes, kölcsönös tájékozódást vagy a hosszabb megbeszélést igénylő kérdések, nevelési problémák közös átgondolását szolgáló találkozási forma. Kezdeményezheti a szülő, a kisgyermeknevelő, a bölcsődevezető. A szakmai kompetencián túlmenő kérdésben kérhető egyéb szakember közreműködése.
A szülőcsoportos beszélgetések
Szülőcsoportos beszélgetéseket évente 3 alkalommal szervezünk. A szülői elégedettségi kérdőív értékelése után, vagy az éves működésben felmerült, aktuális, szülőket érdeklő, vagy érintő témakörökből szervezett tematikus beszélgetés. A vezetői munkatervben ezek kijelölésre kerülnek, de témájuk rugalmasan változhat az igényeknek megfelelően. A csoportos beszélgetéseket a kisgyermeknevelő vezeti, a szülőkkel kialakított partneri viszonyra építve. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetenciaérzés megtartását. Lehetőség van az egymástól hallott helyzetkezelési módok továbbgondolására, ezáltal a saját viselkedésrepertoár bővítésére. A kisgyermeknevelőtől kapott indirekt megerősítések befolyásolhatják a szülők nevelési szokásait.
Szülői értekezlet
Bölcsődénkben évente általában 4 alkalommal tartunk szülői értekezleteket, melyek a szülők általános és az adott gyermekcsoportra vonatkozó tájékoztatását, valamint a gyermekeket érintő, a szülőkkel közösen meghozandó döntések elősegítését szolgálják. Általában a beszoktatások előtt, a beszoktatásokat követően, óvodai beíratás előtt és a nevelési év vége felé tartunk, de a bölcsődét, vagy a mini bölcsődei csoportot érintő különleges helyzetekben rendkívüli szülői értekezlet összehívására is sor kerülhet. Ezt a bölcsődevezető tartja, illetve koordinálja.
Indirekt kapcsolattartási formák
Az indirekt tájékoztatási formák jól kiegészítik a direkt kapcsolattartási formákat. 
•    Használjuk a szülők részéről is nagy népszerűségnek örvendő, heti rendszerességgel személyes üzenetekkel megtöltött családi füzetet. Itt lejegyezzük a gyermek bölcsődében eltöltött idejében történteket, étkezését, játékát, szociális életét, új tevékenységeket, egyedi jellemzőket, ugyanitt negyedévente fejlődési összefoglaló készül az adott gyermekről.
•    A családi füzetben szerepel továbbá a gyermek beszoktatásának összefoglalása, és a bölcsődevezető által közölni kívánt közös üzenetek, meghívók, értesítések közlése is.
•    A mini bölcsődei csoportba járó gyermekek szülei is a közös messenger csoportban kapnak hetente életképeket fényképek formájában a heti eseményekről az adatvédelmi szabályok betartásával és az egyéni nyilatkozatok figyelembe vételével.
•    Hirdető táblákon ki van függesztve a házirend, a bölcsőde tanúsítványa, vagyonvédelmi tájékoztató, a Gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége, heti étrend, illetve az Áfonya csoportnak a csoportra jellemző történései, információi (napirend, mondókák, aranymondások, stb.)
•    A bölcsőde honlapján részletesen informálódhatnak a szülők a bölcsőde jellemzőiről.
•    A szülőknek a bölcsődei vonalas telefonon van lehetőségük gyermekükről értesítést kapni és adni.

2.2.3. Intézményen kívüli kapcsolattartás
A szakmai munka fejlődését, a tudásmegosztást, a jó gyakorlatok elterjedését biztosítja a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények egymás közötti szoros együttműködése.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda között olyan kölcsönös együttműködésre épülő, tartalmas kapcsolat kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi egymás szakmai elveinek, céljainak megismerését, megértését. Fontos a szakmai kompetencia elismerésén alapuló partneri viszony előtérbe helyezése. Mindezek a kisgyermek érzelmi biztonsága folyamatos fejlődésének fenntartását szolgálják, intézményváltásnál segítenek az új környezetbe történő beilleszkedésben.
A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal a társintézményekkel és szakemberekkel, akikkel a családok kapcsolatba kerülnek/kerülhetnek, illetve akikkel a kapcsolat kialakítása a gyermek egészséges fejlődése, fejlesztése szempontjából szükséges.
A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és a különböző civil szervezetek közötti együttműködés is hozzájárulhat a bölcsődei ellátást igénybe vevő családok szükségleteinek, esetleges speciális igényeinek kielégítéséhez.
Más bölcsődékkel való kapcsolattartás, együttműködés
A bölcsődevezető módszertani feladatai (megyei koordinátor, szaktanácsadó, szakértő) következtében a balatonlellei bölcsőde kapcsolatot tart a megyéből több bölcsődével. Intézményünk lehetőséget ad a jó gyakorlat tanulására, nyitott a kollégák szakmai fejlődésének segítésére. Bölcsődénk minden dolgozója a Magyar Bölcsődék Egyesületének a tagja, folyamatosan részt veszünk közös rendezvényeken. 
Hallgatók, tanulók fogadása
Bölcsődénk együttműködik számos középfokú, emelt szintű csecsemő és vagy kisgyermeknevelő/gondozó végzettséget adó képző intézménnyel, a dajkaképzést végző oktatási intézményekkel és a Magyar Bölcsődék Egyesületével a Kaposvári Egyetemmel (csecsemő és kisgyermeknevelő szakot és óvodapedagógus szakot végzők) és a Pécsi Tudományegyetem partnerintézménye. Az itt tanulók intézményünkben tölthetik le szakmai gyakorlatukat. A bölcsődevezető mentor, vezetőtanár végzettsége és a kisgyermeknevelők képesítése nyújt szakmai garanciát. A hallgatók fogadása az adott képző intézmény sajátosságainak megfelelően nyújt ismereteket, szakmai gyakorlatot. A tanulók egészségügyi alkalmasságuk igazolása után részt vesznek egy belső munka- és tűzvédelmi oktatáson és megbeszéljük a gyakorlat tematikáját, menetét. A gyakorlat tanúsítására írásbeli igazolást adunk ki. 
A mini bölcsőde lehetőségeihez képest vesz részt a hallgatók fogadásában, ezt az intézményi formát is megismerhetik a hallgatók intézményünkben még akkor is, ha gyakorlatukat a klasszikus bölcsődei részen végzik.
Kapcsolat a Lellei Óvodával
Fontosnak tartjuk a bölcsődei alapelvek érvényesülését az óvodába történő átmenetnél is. Ebből kifolyólag lehetőséget biztosítunk az óvodába való fokozatos átszoktatásra, melyről együttműködési megállapodással rendelkezünk. A gyermekeket érintő témákban kölcsönösen évente tartunk előadást, értekezletet egymás intézményében. Szakmai, üzemeltetési kérdésekben szorosabb kapcsolatot ápolunk a társintézmények között.
Egyéb kapcsolatok
A kompetenciahatárok kölcsönös tiszteletben tartásával kooperatív kapcsolatokat kialakítására törekszünk mindazokkal az intézményekkel, melyekkel a családok kapcsolatba kerülnek, illetve akik a gyerekvédelmi jelzőrendszer tagjai: 
•    Védőnői Szolgálat
•    Házi Gyermekorvosi Szolgálat
•    Gyermekjóléti Szolgálat
•    Családsegítő Központ
•    Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat
•    Gyámhatóság
•    Nevelési Tanácsadó
•    Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

A jelzőrendszeri tagokkal folyamatos együttműködés áll fenn, mely kiterjed:
•    gyermekekkel kapcsolatos egyéni kérdések, tapasztalatok megbeszélése, kölcsönös segítségnyújtás
•    helyet biztosítunk a korai fejlesztésben részesülő gyermekein bölcsődében történő foglalkoztatására
•    részt veszünk a jelzőrendszeri tagoknak szervezett havi értekezleteken, előadásokon, ennek kapcsán személyesen is találkozunk a szakemberekkel
•    egymás szakterületét érintő területeken információk cseréje
Módja:
•    személyes beszélgetések
•    előadások
•    telefon
•    e-mail

A bölcsőde és a városban működő civil szervezetek közötti kapcsolattartás új színt és lehetőséget visz a bölcsőde életébe. A kapcsolódási pontok, a lehetőségek feltérképezése, egy hosszú távú együttműködést eredményez. 

3.    A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok

3.1. A bölcsődei nevelés feladatai
 3.1.1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése
Bölcsődénk, mint a kisgyermekes családokkal kapcsolatba kerülő első gyermekintézmény jelentős szerepet tölt be a szülői kompetencia fejlesztésében. A család erősségeinek megismerése a családlátogatás, a beszoktatás a napi kapcsolattartás, fogadóórák és egyéb rendezvények alkalmával történik, mellyel lehetőségünk nyílik a családi nevelés támogatására, a pozitívumok kiemelésével. A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. Kisgyermeknevelőnk személyes, értő, hallgató, befogadó és asszertív kommunikációja révén valósul meg ez a kapcsolatépítés, mely során figyelünk a gyermek környezetében kialakult szokásokra, az ő igényeire, szükségleteire. A szülő ismeri legjobban gyermekét, így felénk ezt közvetíteni tudja, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket.
3.1.2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása
A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása, támogatása, a harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése.
A primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése a gondozási helyzetekben valósul meg. A rugalmas, a kisgyermek életkorához, egyéni fejlettségi szintjéhez és az évszakhoz igazodó napirend biztosítja az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozást, a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és pihenés feltételeit. Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekszünk az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítására.
A prevenciós feladatok megvalósításába szükség esetén speciális szakembereket is bevonunk: gyermekorvos, dietetikus, gyógypedagógus, pszichológus.
A mini bölcsődébe csak egészséges kisgyermek járhat. Beteg kisgyermek kezelése a saját háziorvosának feladata. Bölcsődébe csak az a kisgyermek vihető, akinek orvosi igazolása van arról, hogy nem szenved fertőző betegségben, egészséges, közösségbe mehet. Továbbá az a kisgyermek vehető fel, aki a korának megfelelő kötelező védőoltásokat megkapta.
A betegségek megelőzése érdekében, a higiénés szabályok betartása mellett szükséges, hogy a mini bölcsőde naponta biztosítsa:
•    a megfelelő időtartamú szabad levegőn tartózkodást, játék és alvás formájában;
időpontja, mértéke az évszaknak, időjárási viszonyoknak, gyermekek életkorának megfelelően van megválasztva, kánikulában, esőben, erős havazáskor, nagy erejű szélben, sűrű ködben, vagy -5 foknál hidegebb időben mellőzzük.
•    a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást, a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét;
Hetente 1x váltunk ágyneműt; és hetente, illetve szükség szerint a jellel ellátott törölközőt.
Ugyanilyen módon megkülönböztetjük a gyermekek fésűit, hajkeféit.
Egészség: testi-lelki szociális jólét állapota, nem csupán a betegség hiánya. A társadalmi környezet befolyásolja az egyén egészségét. Az egészségkulturáltság neveléssel, a szocializáció során valósul meg. A szülői ház szerepe fontos, megalapozza a gyermek egészségi állapotát. 
A kisgyermeknevelő feladata az egészségnevelés, az egészséges kultúrhigiénés szokások kialakítása és a helytelen szokások elleni küzdelem. A családok életvitele, szokásai, egészséges életmódhoz való hozzáállása különböző értékrendek mentén alakul, beavatkozni kizárólag a gyermek érdekében lehet. (megfelelő kommunikáció, magyarázat, meggyőzés)

Feladatok:
•    A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, 
•    Pillanatnyi fizikai és pszichés állapot elfogadása
•    Szeretet, elfogadás, empátia (fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat) 
•    Biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése
•    Elegendő idő biztosítása 
•    A gyermek meghallgatása, véleményének, kompetenciájának figyelembevétele, a megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása 

A gyermek fokozatosan sajátítja el azokat a készségeket, melyek segítségével az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítheti.
A gyermeket körülvevő környezet esztétikus, tiszta, átlátható.
Egészségnevelés területei: Táplálkozás, testápolás, testmozgás, öltözködés napirend, pihenés-alvás, környezeti higiéné, szociális kapcsolatok.

Higiénés szabályok betartása:
•    étkezések előtti, wc használat előtti, utáni kézmosás,
•    papír zsebkendő, papírszalvéta használata.
•    fürdőszoba gondozásnál a higiénés szabályok betartása: pólyázó asztal, bili, WC, kézi fertőtlenítése,
•    a csoportszoba gyakori szellőztetése,
•    hetente 1 alkalommal, ill. szükség esetén, soron kívül játékmosás, fertőtlenítés
•    napi, heti, ill. szükség esetén, soron kívüli takarítás, fertőtlenítés
•    havi nagytakarítás, fertőtlenítés
•    hetente, ill. szükség esetén. soron kívüli ágyneműcsere
•    heti, ill. soron kívüli törölközőcsere.

Egészségmegőrzés, mint bölcsődei feladat
Korszerű, gyakorlatként alkalmazott étkeztetési szabályokat követünk, mely magában foglalja a cukorfogyasztás csökkentését, a rágásra nevelést, az édes italok adásának kerülését.
Szokáskialakítás céljából bevezetjük 2 éves korban a szájöblítést, ennek folytatásaként néhány hónapos gyakorlás után a fogkrém nélküli, majd az óvodába történő átmenet környékén a borsónyi gyerekfogkrémmel végzett fogmosást.
Nagy hangsúlyt fektetünk a mindennapos levegőztetésre.

Élelmezés
A Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde saját főzőkonyhával rendelkezik.
Biztosítani tudja az összes igényt, és kritériumot, mely felmerül a különböző korcsoportú és szükségletű gyermekek étkeztetésénél.
Az étkeztetés higiénés és szakmai előírásait szintén jogszabályok és módszertani útmutatók tartalmazzák. Munkánkat úgy szervezzük és látjuk el, hogy minden szabálynak igyekezzünk eleget tenni, melyek a következők:
•    élelmezési egység létesítésének, kialakításának higiénés feltételei
•    az étkeztetés és működtetés higiénés, közegészségügyi előírásai
•    gyermekek étrendjének minőségi és mennyiségi előírásai
•    megfelelő konyhatechnológiai eljárások
•    személyzetre vonatkozó előírások

A gyermek táplálkozásánál fontos, hogy:
•    A fejlődéséhez szükséges táplálékot szívesen, korának megfelelő módon, megfelelő mennyiségben és minőségben, jó étvággyal elfogyassza.
•    Örömforrás legyen az étkezés. Ebben az időszakban szinte egész életre meghatározhatjuk a táplálkozáshoz való hozzáállását.
•    Az étkezés a gyermek és a kisgyermeknevelő közötti jó kapcsolat kialakításának egyik alapvető színtere legyen
•    A táplálék legyen biztonságos, a higiénés követelményeknek megfelelő, korszerű konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető.

A kisgyermeknevelő feladatai a kisgyermek táplálása során:
•    Megfelelő étkezési körülmények biztosítása (napirend, komfort-érzet, terítés, tálalás..)
•    A gyermek kompetenciájának figyelembevétele
•    Helyes étkezési szokások kialakítása 
•    Egészség - nevelés, korszerű táplálkozás elemeinek megismertetése
•    Étkezéssel kapcsolatos eszközhasználat, tárgyismeret 
•    Felnőtt - gyermek kapcsolat erősítése (bensőséges interakciós helyzet)
•    Étkezés közben beszélgetés, ötlet és tanácsadás, ismeretnyújtás

A csecsemő és kisgyermek táplálásának ideális körülményeit megteremtjük. Fontos a folyamatos és őszinte odafigyelés, az egyéni igények biztosítása, a tárgyi feltételek körültekintő előkészítése, a nyugalom, a biztonság. A gyermek étkezéséhez használt eszközök esztétikusak, megfelelő méretűek, jól tisztán tarthatók.
A diétás étkezést igénylő gyermekeknek a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingyenes bölcsődei, mini bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés igénybevételéhez című Nyilatkozat, diétás étkeztetést igénylő kérelem jelölésével és szakorvosi igazolás benyújtása után az intoleranciában és ételallergiában szenvedő gyermek étkezését vásárolt szolgáltatás útján biztosítjuk
Dolgozóink évente vagy változás esetén élelmiszer higiéniai oktatáson vesznek részt. Élelmiszerbiztonsági rendszert üzemeltetünk, mely biztosítja a magas szintű élelmezési feladatellátást.

Sószoba

Bölcsődénk földszinti részén a Mézes csoport öltözőjéből nyíló sószobát alakítottunk ki. Parajdi sókristályok gondoskodnak a gyermekek felső légúti, légzőszervi betegségeinek megelőzéséről (asztma, allergia, szénanátha), immunerősítéséről. 
A sószobát rossz idő esetén a mini bölcsődébe járó kisgyermekek is használhatják. A sószobában eltöltött időszakban különféle játéklehetőséget kínál fel a kisgyermeknevelő. A részvétel önkéntes. Lehetőségük van a gyermekeknek kisebb sókristályokat rakodni ki be vödrökbe, építeni velük, vagy egyéb finommotorikus, logikai, vagy alkotó tevékenységeket végezhetnek.

3.1.3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése
A biztonságot nyújtó nevelői magatartás magában foglalja a szakember érzelmi elérhetőségét és hitelességét, az érzelmek kifejezésére való ösztönzést, a pozitív és bíztató üzenetek rendszeres közvetítését, a világos elvárások és határok megfogalmazását. A kisgyermek bölcsődénkbe történő kerülése több lehetőséget teremt a társas kapcsolatok megtapasztalására. Az együttlét helyzetei az énérvényesítés, a tolerancia, az empátia gyakorlásának színterei, amelyek hozzájárulnak az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztéséhez.
Törekedünk az együttélés szabályainak elfogadtatására, a mások iránti nyitottság megőrzésére. A kisgyermeknevelő feladata a kisgyermekek beszédkészségének fejlesztése érdekében az ingerekben gazdag, tiszta nyelvi környezet biztosítása, a kommunikációs kedv felkeltése és fenntartása a bölcsődei nevelés-gondozás minden helyzetében, mondókák, énekek, versek, mesék közvetítésével.
Különös figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek társas és érzelmi kompetenciáinak fejlesztésére, szükség esetén más segítő szakemberek bevonásával is.
3.1.4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése
A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelő aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelés-gondozás helyzeteiben a kisgyermeknevelő ismeretet nyújt, segíti a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását.
A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása.
Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás.

3.2. A bölcsődei nevelés főbb helyzetei
Felkínáljuk a kisgyermek számára élményt nyújtó, részvételre motiváló, tanulási tapasztalatokra lehetőséget adó tevékenységeket. Valamennyi tevékenységben érvényesítjük az egyéni bánásmódot, erősítjük a gyermek pozitív önállósági törekvéseit, önértékelését.

3.2.1.    Tanulás

A mini bölcsődében a tapasztalati úton való tanulást preferáljuk, melyek során a gyermekek fejlődését segítjük. Nem a produktum, hanem a tevékenység végzése a cél, a gyermek fejlődési állapotának, napi kedvének függvényében, ennek megfelelően. A bölcsődei nevelés területén a tanulás fogalmát a lehető legtágabban értelmezzük. Tanulás minden olyan tapasztalat-, illetve információszerzési folyamat, amely tartós változást idéz elő a viselkedésben, illetve a gondolkodásban, valamint elősegíti, hogy a gyermek megismerje önmagát és környezetét. A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenységekbe ágyazottan történik.
A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.
A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és a kommunikáció. A tanulás formái az utánzás, a spontán játékos tapasztalatszerzés, a kisgyermeknevelő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A kisgyermeknevelőnek a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében szem előtt kell tartania, hogy náluk más jellegű és hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat.
A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Figyelembe vesszük azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek nem a magyar az anyanyelvük. A nyelv számos funkciót tölt be a gyermekek életében: kommunikációs eszköz, információközvetítő, képzeletbeli vagy elvont dolgok megjelenítője, az önkifejezés eszköze. Figyelembe vesszük a gyermek veleszületett adottságait és az otthoni környezeti hatásokat is. Az egyéni bánásmód és fejlődési ütem jellemzői mentén a beszéd tanulását direkt és indirekt, verbális és nonverbális módon is segítjük a beszédfejlődési törvényszerűségek ismeretében. 

3.2.2.    Gondozás

A gondozás során arra törekszünk, hogy bensőséges interakciós helyzet alakuljon ki a kisgyermeknevelő és gyermek között, amelynek elsődleges célja a gyermek fizikai, testi szükségleteinek maradéktalan kielégítése. Jelzéseit (verbális-nonverbális) figyelembe vesszük, mely kihat az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására.
Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermek csecsemőkortól kezdve aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, miközben érzi a kisgyermeknevelő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Ez a személyes és a szociális kompetenciák kialakulásának egyik feltétele. Sikeres próbálkozásait megerősítéssel, dicsérettel jutalmazzuk, ami növeli az együttműködési kedvet. Nincsen teljesítményelvárás, elegendő időt biztosítunk az egyes mozzanatok gyakorlására. A gondozás minősége jelentős mértékben befolyásolja a szokások kialakulását és az önállósodás folyamatát. A folyamatos napirendből adódó állandóság biztonságérzetét, tájékozódását segíti az ellátási napokon.
3.2.3.    Játék

A játék a gyermekkor legfontosabb tevékenysége, ami segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődést. Feladatunk a mini bölcsődei ellátást igénybe vevő korosztály jellemzőinek figyelembe vételével megteremteni a játék feltételeit (megfelelő hangulat, hely, idő, eszközök) és támogatjuk az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást. Hagyjuk, hogy a gyermekek önállóan, maguktól fedezzék fel a játékban rejlő lehetőségeket, megtapasztalják az örömszerzés érzését, ehhez a kisgyermeknevelő a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, esetenként mintát nyújt, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok alakulására. A kisgyermeknevelővel, a többi gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.
Játékkészletünk, bútorzatunk, és a csoportszoba berendezése minden szükséges igényt és elvárást kielégít csecsemőktől kezdve a mini óvodás korcsoportig.
A felnőtt segítségével, vagy felügyeletével használt játékokat is gyakran felkínáljuk, illetve, ha a gyermek magától kéri. Kisgyermeknevelők szívesen készít játékokat (papírgurigákból, kartondobozból, stb.), mely növeli a kíváncsiságot és megtapasztalhatják a mindenből minden lehet érzést is.

3.2.4.    Mozgás

A csecsemő- és kisgyermekkor az alapvető mozgásformák kialakulásának és fejlődésének időszaka. A kisgyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, számukra örömforrás a mozgás. Csoportszobánk mérete és a bútorok elhelyezkedése a szobában és az udvar mérete, berendezése lehetőséget ad a nagymozgásos tevékenységek végzésére. A mindennapos rendszeres gondozás és játék során biztosítjuk a csecsemőnek, hogy legyen elég tere átfordulni, hasra feküdni, szabadon rúgkapálni, mindezt nem túl puha felületen, a fogás kialakulása idején minél több jól fogható tárgyat helyezünk el a közelébe, a szabad terület nagyságának váltogatásához, és a felálláshoz a megfelelő méretű és rácskiképzésű hempergőt. Hagyjuk, hogy szabadon tudja gyakorolni az általa elért mozgás és játéktevékenység formát. Kisgyermekeknek is biztosítjuk a megfelelő mozgásszabadságot, mozgásteret és környezetet, futkározási lehetőséget, elegendő szabad területet ugráláshoz, eszközöket a mászáshoz, és a lépcsőn való fel- és lelépést.
Előszeretettel kínálunk fel mondókás, énekes utánzó mozgással kísért tevékenységet. A benti és kinti térben is (játszókert) különböző játékeszközök találhatóak, melyek felkeltik a gyermekek érdeklődését, fenntartják a mozgásaktivitást. Ezek elhelyezése, használata biztonságos. A kinti telepített játékokra tanúsítvánnyal rendelkezünk, és a játékok elhelyezését is akkreditált céggel felülvizsgáltattuk. A játszókerti eszközök biztonságos működtetésére ellenőrzési rendszert működtetünk.
Csecsemőknek a szobában elkerített szobasarok, az udvaron szintén elkerített járóka, hempergő rész áll rendelkezésre.
A mozgásfejlesztő eszközök használata során a kisgyermekek szabadon próbálhatják, végezhetik az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel lehetőséget ad a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására.

3.2.5.    Mondóka, ének

Mini bölcsődénk gyermekhangszer készlettel felszerelt, mely a gyermekek számára elérhető. Kisgyermeknevelőnk a gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott játékos mondókákat, gyermekdalokat, népdalokat alkalmaz, mellyel felkelti a kisgyermek érdeklődését, formálja esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segíti a hagyományok megismerését és továbbélését. A repertoár állandó, jellemző helyzetekhez, tárgyakhoz, cselekvésekhez, állatokhoz kötött és évszakonként, ünnepenként változó elemeket is tartalmaz. Lehetőséget biztosít a sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre a környezet hangjainak megfigyelésére. A mondókázásban és énekben rejlő élményszerű bevonódás a gyermekek számára örömöt okoz, szívesen csinálják, beépül képességeik közé. A tevékenység során meghatározó a kisgyermeknevelő ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása. Ezeket megfelelő helyzetekben alkalmazza, figyelembe véve a gyermek tevékenységét, és a szükségleteit. Pl.: elmélyült játékból nem zökkentjük ki egy ének felkínálásával, nem tesszük kötelezővé, illetve gondozás közben nem énekelgetünk a napsütésről, stb. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. Mini bölcsődénkben a gépi zenét megfelelő keretek között használjuk, ebben az esetben is gondosan megválogatott, értékes zeneműveket, de főképpen a kisgyermeknevelő énekhangja és hangszeres kísérete (furulya) jellemző. 

3.2.6.    Vers, mese

Intézményünk mese és képeskönyvekkel felszerelt, azonban a spontán helyzetek alkalmával a kisgyermeknevelő a helyzetnek megfelelő verset, mesét fejből segítség nélkül is mesél a gyerekeknek. A népi és irodalmi művek egyaránt megtalálhatóak, de ugyanilyen fontos intézményünkben a nem előre megírt mesék elmondása, hanem az átélt, gyermekeket érdeklő témákról való spontán beszélgetések, képekről, vagy emlékekről, melyek a családról, állatokról, munkagépekről, egyéb szituációkról szólnak.
A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi és értelmi fejlődésére (ezen belül a beszéd, a gondolkodás, az emlékezet és a képzelet fejlődésére), valamint a szociális fejlődésre. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre.
Megfelelő időben és alkalommal kínáljuk fel, elővett bábok használatával tehetjük még érdekesebbé a tevékenységet. Fontos szabály, hogy minden a gyermek előtt történjen, és lehetősége legyen kipróbálni a bábokat, részese lenni a folyamatnak. Támogatjuk a spontán megnyilvánulásokat.
 A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így egyszerre feltétele és eredménye a kisgyermek alapvető érzelmi biztonságának.
Ezekben a helyzetekben a gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. A közös mesélés élménye segíti az aktív szókincs kialakulását és a világról való ismeretek megszerzését.

3.2.7.    Alkotó tevékenységek
Megkülönböztetünk naponta felkínált és tevékenység tervezetben szereplő alkotó tevékenységeket. Mindkét esetben jellemző a spontán alkotás lehetősége, elegendő idő biztosítása a gyermekek fejlettségének, tapasztalatainak megfelelő eszközök anyagok biztosítása. Napi tevékenységek során a nyomhagyó eszközök használata kerül elő: a színes ceruza, marokkréta, nagyobbaknál a rúd zsírkréta, kinti játéknál az aszfaltkréta, homok-faággal, stb. Tervezett tevékenységeket havonta a gyermekek fejlődési naplójában tapasztalt fejlettségi szinttől és a vezetői munkatervtől függően tervezzük. Az ehhez szükséges eszközöket, anyagokat beszerezzük a csoportnak. Alkalom adtán felkínáljuk a gyermekek részére. A napi tevékenységeket a csoportnaplóban rögzítjük.
Az öröm forrása maga a tevékenység - az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, nem annak eredménye. A tevékenység során a gyermekek anyag és eszközhasználat ismerete egyre bővebb lesz, melyet a tapasztalati úton való tanulás tesz örömforrássá, érdekessé, ezzel ébren tartjuk az alkotókedvet is. A kisgyermeknevelő csak a szükséges szinten kapcsolódik be a folyamatba. A kisgyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével a kisgyermeknevelő segíti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődés fenntartását és az alkotásból fakadó öröm személyiségfejlődésre gyakorolt pozitív hatásainak érvényesülését. A leggyakoribb alkotó tevékenység: további nyomhagyó eszközök használata, gyurmázás, különféle anyagok használatával: ragasztás, gyűrés, tépés, festés ujjal, kézzel lábbal, eszközzel. A tervezettség célja nem a pedagógiai irányítás, hanem a megfelelő felkészülés eszközökkel és ötletekkel, melyet igény esetén bármikor előhúzhatnak tarsolyukból. Általában évszakokhoz, ünnepkörökhöz kötött, az éves munkaterv szerinti témákból készülnek. 

3.2.8.    Egyéb tevékenységek
Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, a környezet aktív megismeréséhez, az egymásról és a környezetről való gondoskodáshoz kapcsolódnak.
A bölcsődei környezeti nevelés célja, hogy olyan szokásokat és szabályokat építsünk a gyermekbe, melyek elsajátításával egy a makro és mikro környezetére odafigyelő, arra vigyázó, értékeit óvó ember legyen. 
Ismeretek bővítése a következő tevékenységek által lehetséges: növények megfigyelése, levelek és termések gyűjtése, játék ezekkel, állatok megismerése, simogatása, az időjárás megtapasztalása, évszakok jellemzőinek megtapasztalása, járművek megfigyelése, anyagok megismerése, velük való tevékenykedés, babafürdetés, viráglocsolás, őszi falevelek gereblyézése, karácsonyi süteményszaggatás, gyümölcssaláta készítése, stb.
Az öröm forrásai az „én csinálom” élményének, az együttességnek, a közös munkálkodásnak és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A kisgyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. Ezek a helyzetek lehetőséget nyújtanak az együttműködésre, a feladatok megosztására, ok-okozati összefüggések felfedezésére, megértésére. 
Élő állatokkal ismerkedhetnek gyereknapon, lehetőség szerint liliputi lovaglással egybekötve, ősszel bölcsis kirándulás alkalmával is olyan helyre megyünk, ahol ismerkedhetnek az állatokkal. Számos programot szervezünk közösen a szülőkkel, illetve csak a gyerekek számára, melyek szintén az évszakok és az ünnepek köré csoportosulnak témájukat illetően. Bölcsődénkben működik egy növénytermesztési és állattartási program a 2 év feletti korosztály számára, melyben részt vesznek a mini bölcsődei csoportba járó gyermekek is.
A konyhakertbe, mely a főzőkonyhánk mögötti területen helyezkedik el a gazdasági bejáratnál,  számlával, speciális üzletben vásárolt magokat ültetünk. A palántákat vagy magunk neveljük, vagy helyi termelőktől vásároljuk. Vegyi anyagokat sem a trágyázásra sem permetezésre nem használunk, így a kertünkben előállított növények bio kategóriába sorolandók, a vegyszermentesen is termő ellenálló fajtákat választjuk. A gyógy- és fűszernövények tea készítésre, nyáron hűsítő ital készítésre (menta, citromfű), de rovarok elűzésére is alkalmasak. A gyermekek az érzékszervek fejlesztése révén a differenciált tapintás, szaglás mellett a hagyományos kertek mára elfeledett fűszereit is megismerik (rozmaring, borsmenta, lestyán, stb.). A gyermekekkel együtt végezhetjük a palánták ültetését, öntözését, és a paradicsomok, paprikák érését követően szüretelésüket is. A környezet tevékeny megismerésével számos fontos képesség fejlődését segíthetjük. A gyermekek megismerkedhetnek a különböző anyagok tulajdonságaival (föld, víz), eszközhasználat tanulása, mellyel nagymozgásos tevékenységet is végeznek, ültetés, szüretelés során finommozgásos tevékenységet végeznek. Megkülönböztetik a kicsit és a nagyot (méretek tanulása), a változást, a színeket (piros-zöld), éretlen, értett zöldséget fel tudják ismerni. Naponta öntözhetik a palántákat, így megtanulhatják, mire van szüksége a növényeknek, hogy nagyra nőjenek. 
A kerti munkával és a zöldségek fogyasztásával járó higiéniai ismereteket is átadjuk gyermekeinknek (kézmosás a földes munka után, zöldségek megmosása evés, feldolgozás előtt), és ezek egy idő után szokásokká alakulnak.
A növényeken termett zöldségeket a gyerekek szüretelik és vagy magában, vagy más zöldségekkel együtt saját maguk által készített zöldségsaláta formájában elfogyaszthatják.
A saját kézzel készített salátát, illetve saját magul által termesztett zöldségeket jóízűen elfogyasztják. Azok a gyerekek is esznek, akik egyébként nem, vagy ritkán fogyasztanak zöldségeket.
A bölcsőde épületében lakik Tomi a tengerimalac és Inci, Finci, Spuri, Pufi, aranyhörcsögök. Szigorú higiéniai előírások betartásával és saját szabályzat alapján való működéssel (felelősségi körök, takarítás, szülői nyilatkozatok, hatósági engedély, stb.) végezzük a velük való tevékenységeket. 1 éves próbaidő után programunk elérte a remélt sikereket, ezért állandósult programként maradtak pedagógiai asszisztenseink. A kisgyermeknevelők és a szülők visszajelzései is pozitívak voltak, az éves elégedettségi kérdőíven a kifejtős kérdésnél, mikor szabad válaszlehetőséget hagytunk a szülőknek, magas számban a legkedveltebbek a kisállatok lettek a bölcsődénkben és a velük való foglalkozás. E miatt mini bölcsődénkbe járó gyermekek is részt vehetnek az állattartási programunkban.
Bölcsődénkben való kisállatok az alábbi területekre vannak befolyással:
Terület    Képességek fejlődésének elősegítése
Érzelmi szocializáció    -    A gyermekek ösztönösen közelednek az élőlényekhez. A kisállatok a napi találkozások révén hozzájuk nőnek, érzelmileg is kötődnek az állatokhoz. Motiválható a gyermek a bölcsődébe való jövetelénél és bölcsődei tevékenységekben is.
-    A vágy, hogy minél előbb láthassák, figyelhessék őket, jutalom hatással bír pl.: egy öltözési folyamat önálló elvégzésénél. 
-    Azoknál a gyermekeknél, akik többször viselkednek kirívóan, és nem veszik nagyon figyelembe a kisgyermeknevelők kéréseit (pl: légy szíves ne futkározz a csoportszobában…) szintén motiváló hatással bír, hogy a kéréseket teljesítsék. Nem a büntetés, hanem a jutalmazás, ami eléri célját, ebben is segítségünkre vannak a kisállatok.
-    Azoknál a gyerekeknél, akiknek nincsen jó napjuk, vagy egy hosszabb távollét után nehéz a bölcsődébe való visszaállás (anya hiányzik), figyelemelterelő hatással bírnak a kisállatok.
-    A tengerimalac simogatása, a taktilis érintkezés nyugtató hatással bír. 
Környezet, tulajdonságok tevékeny megismerése    -    Az állatok figyelése során megtapasztalhatják a gyerekek az állatok érzéseit (félelem, öröm, szomjúság, éhség) és az erre adott magatartási formákat
-    Megfigyelhetik, hogyan esznek, isznak, szagolnak, érzékelnek, mozognak, alszanak.
-    Megfigyelhetik, mit esznek, és mit isznak az állatok, milyen fészket csinálnak maguknak, hogyan élnek.
-    Megfigyelhetik a testrészeiket, érzékelésüket
-    A fenti csoportokban a megfogalmazottak mellett a fogalomtanulásban-társításban is segítséget adnak, hiszen megtapasztalhatják, hogy mit jelent egy-egy fogalom a valóságban (szomjúság, öröm, stb.)
-    A tengeri malac és a törpe hörcsög méreténél fogva más méretű házat, eltérő mennyiségű ételt kíván, így a mennyiségek eltérő kategóriáit is tapasztalhatják a gyerekek.
-    Színek tanulásában is segítséget adnak 
Felelősségtudat    -    Az állatoknak naponta adhatnak friss szénát, vizet, eledelt és friss gyümölcsöket, zöldségeket. E nélkül nem maradnának életben. A gyerekek napirendjébe, szokásrendszerébe beépül, segítséget ad a felelősségtudat kialakításában
Higiéniai szokások kialakítása    -    Minden állattal való foglalkozás előtt kezet kell mosni, nehogy megbetegítsük az állatokat.
-    Minden állattal való foglalkozás után megmossuk a kezünket, mert bármi rákerülhetett a szénából, vagy az állatok szőréről. Ezzel megelőzzük, hogy a gyerekek megbetegedjenek.

3.3.    A bölcsődei nevelés megvalósításának sajátos feltételei

3.3.1. „Saját kisgyermeknevelő”-rendszer

A mini bölcsődében 1 kisgyermeknevelő látja el a nevelési-gondozási feladatokat. Ő a bölcsődei nevelés szakembere, aki személyiségével, nevelői attitűdjével mintát jelent a családok és a gyermekek számára egyaránt. A kisgyermeknevelőnek a bölcsődei dajka a segítőtársa, aki leginkább a gyermekek felügyeletében segít, de a kisgyermeknevelő távolléte esetén gondozási feladatokat is ellát. A gyermekek napi kapcsolatban vannak mindegyik felnőttel. A kisgyermeknevelő osztja be a gyermekek gondozási sorrendjét, önállóság, fejlettség, napirend, és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, ezáltal folyamatos napirendet biztosítanak a gyermekeknek. Csoporton belül a kisgyermeknevelő gondozza a gyermekeket, helyettesítést végez a bölcsődevezető, illetve a fél státuszt betöltő szakember. A gyermekek elsősorban a kisgyermeknevelőjükkel építenek ki szoros kapcsolatot, a családdal való kapcsolattartást is a saját kisgyermeknevelő végzi. A „saját kisgyermeknevelő”-rendszer a biztonság és a stabilitás megteremtésének szabályán alapul. A „saját kisgyermeknevelő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a kisgyermek nevelője. Ő kíséri figyelemmel a kisgyermek fejlődését, tartja számon az egyes fejlődési állomásokat, vezeti az ehhez kapcsolódó szakmai dokumentációt és felelősséggel tartozik a rábízott gyermekekért.
A „saját kisgyermeknevelő”-rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a „saját kisgyermeknevelő” segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.
3.3.2. Gyermekcsoportok szervezése
A gyermekcsoport létszáma jogszabály által meghatározott, a mini bölcsődében maximum 8 fő. A jogszabályi előírások további szigorításokat tartalmaznak. A 2 évnél fiatalabb gyermeket is ellátó csoportban maximum 7 fő, a SNI gyermeket is ellátó csoportban számuktól függően maximum 6 gyermek gondozható, nevelhető. Az előírtnál magasabb csoportlétszám nem fogadható el, mivel a minőségi bölcsődei nevelést az életkornak és a sajátos igényeknek megfelelő felnőtt-kisgyermek arány garantálja. Törekedünk a felmenőrendszer biztosítására, vagyis ugyanaz a kisgyermeknevelő látja el a gyermeket a bölcsődei ellátása ideje alatt, és a mini bölcsődei csoportban vannak mindvégig. Nyomós indokkal változhat csak a csoportbeosztás.
3.3.3. Napirend
A jól szervezett, folyamatos, ugyanakkor rugalmas napirend a kisgyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, kiszámítható, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását biztosítja, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes kisgyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.
A napirend, ahogy az előbbi fejezetben már részletezve lett, függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők is. A napirend kialakításának további feltételei a személyi állandóság a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a bölcsődei dajkával való összehangolt munka, a kisgyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele.
A napirend az étkezések köré csoportosul. Fontos, hogy az egymást követő gondozási műveleteket sietség nélkül, nyugodt, elfogadó, szeretetteljes hangulatban, a gyermek aktivitására építve végezhesse el a kisgyermeknevelő. 
Napirend összeállításának szempontjai:
•    gyermekek életkora, fejlettsége, egyéni igényei,
•    a gondozási műveletek nyugodt elvégzéséhez szükséges idő
•    gyermekek létszáma,
•    gyermekek érkezése-távozása,
•    intézmény nyitvatartási ideje,
•    csoport létszáma,
•    épület, kert adottságai,
•    csoportszoba, fürdőszoba felszereltsége,
•    évszakok, időjárás,
•    gyermek otthoni napirendje,
A kisgyermeknevelői munkarendet és a bölcsődei dajka munkarendjét a gyermekek napirendjéhez kell igazítani!
Napirend tervezet (általános)        Nyár
 7.00 – 8,00            Érkezés
A gyermekek folyamatosan érkeznek, a kisgyermeknevelő tájékozódik a szülőtől az előző napi és éjszakai eseményekről, majd szabad játéklehetőséget biztosít a gyermek számára.
 8.300 – 9.00           Reggeli 
Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek, családias, oldott légkörben.
9.00-9.30     Fürdőszoba műveletek, öltözés, ha az időjárás engedi, akkor udvarra való kimenetel. A kisgyermeknevelő gyermekeinek nevelését-gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve.
9.0 – 11.30          Szabad játéktevékenység 
 A délelőtt folyamán a gyermekek számára biztosított a szabad játékválasztás lehetősége a csoportszobában vagy játszóudvaron. A kisgyermeknevelő a szabad önfeledt játéklehetőség mellett, olyan a gyermekek részéről önkéntesen választott, egyéni érdeklődést figyelembevevő, fejlesztő hatású programokat kínál, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését - játékos torna, alkotó tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb.
Amennyiben erős a napsugárzás 10 óra után megkezdjük a bejövetelt az udvarról gondozási sorrendben, eltolt soros napirend szerint. Ekkor átöltözés után kézmosás következik 10.00-10.30-ig, majd mennek a csoportszobába a gyerekek folytatva a játéktevékenységet.
A szabad játéktevékenység közben tízórai van felkínálva gyümölcslé, tea, limonádé formájában.
11.00- 11.30        Ebédhez készülődés
(Udvarról bejövetel, átöltözés, fürdőszoba használat.) A kisgyermeknevelő gyermekeinek nevelését-gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve. 
 11.30 – 12.00       Ebéd
 A kisgyermeknevelő a gyermekek önálló, kulturált étkezési szokásainak kialakítását segítve biztosítja az életkori sajátosságoknak és egyéni fejlettségnek megfelelő táplálékot, a családias légkörű étkezést.
 12.00 – 14.30       Alvás, pihenés
 A nyugodt, kiegyensúlyozott alvás feltételeinek megteremtése a kisgyermek számára, a pihenés biztosítása.
14.15-14.45         Fürdőszobai műveletek
Az ébredés sorrendjében cipőhúzás, pelenkázás, wc-zés, kézmosás.
 14.45 – 15.15        Uzsonna 
 Az önálló étkezésre nevelés feltételeinek megteremtésével, a kulturált étkezés biztosítása, oldott légkörben.
 15.15 – 15.30         Udvarra való kimenetel jó idő esetén
 A kisgyermeknevelő” gyermekeinek átöltöztetését végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve. 
15.00-17.00     Szabad játéktevékenység távozásig
A szülő érkezéséig a gyermek számára szabad játéktevékenység biztosítása – az időjárástól és az évszaktól függően – a csoportszobában vagy az udvaron.
Megérkezésekor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőt, a gyermekével kapcsolatos fontosabb eseményekről, a gyermek napközbeni tevékenységéről.

Ősz, tavasz

7.00 – 8.00            Érkezés
A gyermekek folyamatosan érkeznek, a kisgyermeknevelő tájékozódik a szülőtől az előző napi és éjszakai eseményekről, majd szabad játéklehetőséget biztosít a gyermek számára.
 8.30 – 9.00            Reggeli 
Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek, családias, oldott légkörben.
9.00 – 11.20          Szabad játéktevékenység 
 A délelőtt folyamán a gyermekek számára biztosított a szabad játékválasztás lehetősége a csoportszobában. A kisgyermeknevelő a szabad önfeledt játéklehetőség mellett, olyan a gyermekek részéről önkéntesen választott, egyéni érdeklődést figyelembevevő, fejlesztő hatású programokat kínál, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését - játékos torna, alkotó tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb.
Közben:
10.00 - 10.15        Tízórai
Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve fogyasztják el, családias, oldott légkörben a felkínált gyümölcsöt. 2 naponta 100% gyümölcslé formájában kapják meg a gyermekek a tízórait a szabad játéktevékenységbe integráltan.
10.15-10.45.         Fürdőszoba műveletek, öltözés, ha az időjárás engedi, akkor udvarra vagy teraszra való kimenetel. A kisgyermeknevelő gyermekeinek nevelését-gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve.
 11.00- 11.30        Ebédhez készülődés
(Udvarról való bejövetel, átöltözés) fürdőszobai műveletek. A kisgyermeknevelő gyermekeinek nevelését-gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve.
 11.30 – 12.00       Ebéd
 A kisgyermeknevelő a gyermekek önálló, kulturált étkezési szokásainak kialakítását segítve biztosítja az életkori sajátosságoknak és egyéni fejlettségnek megfelelő táplálékot, a családias légkörű étkezést.
12.00 – 14.30       Alvás, pihenés
 A nyugodt, kiegyensúlyozott alvás feltételeinek megteremtése a kisgyermek számára, a pihenés biztosítása.
14.15-14.45         Fürdőszobai műveletek
Az ébredés sorrendjében cipőhúzás, pelenkázás, wc-zés, kézmosás.
 14.45 – 15.15        Uzsonna 
 Az önálló étkezésre nevelés feltételeinek megteremtésével, a kulturált étkezés biztosítása, oldott légkörben.
 15.15 – 15.30         Udvarra való kimenetel jó idő esetén
 A kisgyermeknevelő gyermekeinek átöltöztetését végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve. 
15.30 – 17.00         Távozás   
A szülő érkezéséig a gyermek számára szabad játéktevékenység biztosítása – az időjárástól és az évszaktól függően – a csoportszobában vagy az udvaron.
Megérkezésekor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőt, a gyermekével kapcsolatos fontosabb eseményekről, a gyermek napközbeni tevékenységéről.

Tél
7.00 – 8,00            Érkezés
A gyermekek folyamatosan érkeznek, a kisgyermeknevelő tájékozódik a szülőtől az előző napi és éjszakai eseményekről, majd szabad játéklehetőséget biztosít a gyermek számára.
 8.30 – 9.00            Reggeli 
Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve reggeliznek, családias, oldott légkörben.
9.00 – 11.30          Szabad játéktevékenység 
 A délelőtt folyamán a gyermekek számára biztosított a szabad játékválasztás lehetősége a csoportszobában. A kisgyermeknevelő a szabad önfeledt játéklehetőség mellett, olyan a gyermekek részéről önkéntesen választott, egyéni érdeklődést figyelembevevő, fejlesztő hatású programokat kínál, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését - játékos torna, alkotó tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb.
9.45 - 10.15     Fürdőszobai műveletek
10.00 - 10.25        Tízórai
Kézmosás után a csecsemők ölben, a kisgyermekek asztalnál ülve fogyasztják el, családias, oldott légkörben a felkínált gyümölcsöt. 2 naponta 100% gyümölcslé formájában kapják meg a gyermekek a tízórait a szabad játéktevékenységbe integráltan.
Hóesés vagy enyhébb időjárás esetén:
10.15-10.45.         Fürdőszoba műveletek, öltözés, ha az időjárás engedi, akkor udvarra való kimenetel. A kisgyermeknevelő gyermekeinek nevelését-gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve.
10.30-11.20.         Szabad játéktevékenység
A délelőtt folyamán a gyermekek számára biztosított a szabad játékválasztás lehetősége a teraszon vagy az udvaron. A kisgyermeknevelő a szabad önfeledt játéklehetőség mellett, olyan a gyermekek részéről önkéntesen választott, egyéni érdeklődést figyelembevevő, fejlesztő hatású programokat kínál, melyek elősegítik a kisgyermek testi, értelmi,, érzelmi és szociális fejlődését - játékos torna, alkotó tevékenység, mese, ének, mondóka, vers stb.
 11.00- 11.30        Ebédhez készülődés
(Öltözés, fürdőszobai műveletek.) A kisgyermeknevelő gyermekeinek nevelését-gondozását végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve.
 11.30 – 12.00       Ebéd
 A kisgyermeknevelő a gyermekek önálló, kulturált étkezési szokásainak kialakítását segítve biztosítja az életkori sajátosságoknak és egyéni fejlettségnek megfelelő táplálékot, a családias légkörű étkezést.
12.00 – 14.30       Alvás, pihenés
 A nyugodt, kiegyensúlyozott alvás feltételeinek megteremtése a kisgyermek számára, a pihenés biztosítása.
14.15-14.45         Fürdőszobai műveletek
Az ébredés sorrendjében cipőhúzás, pelenkázás, wc-zés, kézmosás.
 14.45 – 15.15        Uzsonna 
 Az önálló étkezésre nevelés feltételeinek megteremtésével, a kulturált étkezés biztosítása, oldott légkörben.
 15.15 – 15.30         Udvarra való kimenetel jó idő esetén
 A kisgyermeknevelő” gyermekeinek átöltöztetését végzi, gyermeki autonómiájuk tiszteletben tartása mellett, önállóságukat segítve. 
 15.30 – 17.00         Távozás   
A szülő érkezéséig a gyermek számára szabad játéktevékenység a csoportszobában.
Megérkezésekor a kisgyermeknevelő tájékoztatja a szülőt, a gyermekével kapcsolatos fontosabb eseményekről, a gyermek napközbeni tevékenységéről.

Csoporton belül a kisgyermeknevelő gondozási sorrendben végzi a gondozási műveleteket biztosítva ezzel gyermekek folyamatos napirendjét, támogatva az önállósulási folyamataikat, elegendő idő biztosításával.
A napirend a tervezettől eltérően változhat az egyéni igények figyelembe vételével miután a szakmai programban az általánosan jellemző napirend lett tervezve a csoportba járó gyermekek szükségleteinek megfelelően. A csoport napirendje a csoportok előtti faliújságon van kifüggesztve.
3.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek bölcsődei ellátása
Azok a gyermekek tekinthetőek SNI-nek, akik BNO kóddal rendelkeznek. Fejlesztésükre bölcsődénk a nagymozgások gyakorlásához, különféle mozgásfejlesztéshez szükséges eszközökkel felszerelt, a fejlesztő szakember a kijelölt Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazottja. Kizárólag integrált elhelyezést biztosítunk. Az esetlegesen felmerülő egészségügyi feladatokat a bölcsődeorvos instrukciói alapján végezzük. Különös figyelmet kell fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermek társas és érzelmi kompetenciáinak fejlesztésére szükség esetén más segítő szakemberek bevonásával is.
Bölcsődénkben csak olyan SNI kisgyermek gondozható, aki nem ön és közveszélyes, illetve akinek ellátását a bölcsőde feltételeivel biztosítani tudja. A gyermek felvételét követő 3 hónap múlva, vagy felmerülő negatív változás esetén eseti team ül össze és döntenek a gyermek bölcsődei ellátásának folytatásáról A team tagjai: az intézményvezető, a kisgyermeknevelő, a bölcsődeorvos, a védőnő, esetlegesen a fejlesztő pedagógus, pszichológus és a gyermekjóléti szolgálat. A folyamatról és a fejleményekről a szülőt értesítjük, bevonjuk. 
Egy bölcsődei csoportban 1 fő SNI gyermek ellátása esetén legfeljebb 6 gyermek, 2-3 fő SNI gyermek ellátása esetén legfeljebb 3 gyermek nevelhető, gondozható.
Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, a gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető. 

3.5. Alapellátáson túli szolgáltatások
Nincsen bölcsődénkben alapellátáson kívüli szolgáltatás.

4.    Az ellátás igénybevételének módja

4.1. A szolgáltatás igénybe vételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája, ellátás megszűnése

A bölcsődei szolgáltatás igénybevétele - a bölcsődei felvétel - egész évben folyamatos.
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel
a) harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig
b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek  az ötödik életévét betölti, vagy
c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a  harmadik életévét, ha a  szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a  gyermek ellátását a  nevelési év végéig (augusztus 31.) a bölcsőde biztosítja.
A bölcsődei alapellátást azon családok gyermekei vehetik igénybe, ahol a szülők dolgoznak, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben vesznek részt, betegségük vagy egyéb ok miatt gyermekük napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.
Bölcsődénkben a kisgyermekek napközbeni ellátását különösen azon gyermekek számára biztosítjuk, akiknek fejlődésük érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükségük, akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akikkel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azokat, akikre nézve eltartójuk gyermekgondozási díjban részesül, akiknek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásukról nem tud gondoskodni. A gyermekgondozási díjban részesülő, egyévesnél idősebb kisgyermeket nevelő, munkát vállaló édesanya gyermeke is felvehető.
A bölcsődei felvétel során előnyben részesítjük azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. 
A gyermek felvételét kérheti a szülő, gondviselő, valamint az ő hozzájárulásával a körzeti védőnő, házi gyermekorvos, családgondozó, a korai fejlesztő gyógypedagógusa és a gyámhatóság szakembere.
A szolgáltatás igénybe vételének lehetőségeiről a szülők érdeklődés esetén tájékozódhatnak az intézményvezetőnél személyesen, vagy telefonon, a védőnői fogadó órákon, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatnál, a bölcsőde honlapján (www.bolcsode.balatonlelle.hu).
A felvételi eljárás az írásbeli felvételi kérelem leadásával kezdődik. A munkavégzés miatti bölcsődei ellátás iránti igény esetén a szülő legkésőbb a felvétel napjáig mellékelheti a munkáltatói igazolást.
A felvételi kérelem benyújtása után a felvétel időpontjáról a szülőket írásban értesíti a bölcsődevezető.
A beiratkozás alkalmával a szülők tájékoztatást kapnak írásban (házirend, bölcsődei nyomtatványok, dokumentumok) és szóban (első interjú – személyes beszélgetés, szülői értekezlet, családlátogatás). A tájékoztatás magában foglalja az ellátás tartalmát és feltételeit; az adatkezelés módját, a TAJ alapú nyilvántartással kapcsolatos tudnivalókat, az intézmény által vezetett és az adott gyermekre vonatkozó egyéb nyilvántartásokat, valamint az azokba történő betekintés módját; a család és a bölcsőde kapcsolattartásának formáit; a házirendet; a panaszjog gyakorlásának módját, jogokat és az érdekképviselet működését; az érték és vagyonmegőrzés módját; a fizetendő étkezési térítési díjat, a díjfizetési kedvezményezettek körét. A tájékoztatást követően az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője megállapodást köt az intézménnyel, melyben egyben nyilatkozik, hogy az általa megadott személyes adatok a valóságnak megfelelnek, és ha abban változás áll be azt köteles jelezni, valamint az ellátásról a tájékoztatást megkapta. 
Bölcsődénk nyitva tartási ideje a családok igényei szerint és az óvoda nyitvatartási rendjéhez igazodva lett kialakítva, reggel 7 órától délután 17 óráig, és a kisgyermekek egyéni szükségleteihez igazítottan, rugalmasan kezelt.
Ellátás megszűnik:
•    a szülő, egyéb törvényes képviselő bejelentése alapján 
•    ha a gyermek a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte 
•    ha a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségi állapota, illetőleg a többi gyermeket veszélyeztető magatartászavara miatt bölcsődében nem gondozható  
•    ha a gyermek hozzátartozója ismételt figyelmeztetések ellenére megsérti a házirendet,
•    ha a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti meg,
•    a gyermek óvodai felvétele esetén
•    az intézmény jogutód nélkül megszűnik
•    az ellátás igénybevételének 2 hónapon túli indoklás nélküli szüneteltetésével

5. A szolgáltatásáról szóló tájékoztatás

5.1. A Házirend tartalma és szerepe

A házirendben szabályozásra kerülnek a bölcsődei ellátás napi igénybevétele során felmerült tevékenyésgek: bölcsődei ellátás igénybe vétele (beszoktatás, napi jelenlét), kizáró okok, kik nem jöhetnek bölcsődébe, jövetelkor és elmenetelkor alkalmazandó előírások, magatartási szabályok, napirendből adódó feladatok, panaszjog érvényesítésének a módja, teendők betegség, távol maradás esetén, biztosított tárgyi feltételek, balesetvédelmi előírások, díjfizetés, szünetek, családi alkalmak, az érdek-képviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlása (többcélú bölcsődei intézmény).
5.1.1. A házirend hatálya

A szakmai program érvényességével megegyező a házirend hatálya, 2022-2024 év. 

5.1.2. A Házirend tartalma
HÁZIREND
Bölcsőde neve: Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde
Bölcsőde címe: Balatonlelle, Szövetség u. 76.
Telefonszáma: 06-85-343-111
E-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Intézményvezető: Szabó Leventéné
Helyettese: Bosnyákné Miklovicz Piroska

1. A bölcsőde naponta reggel 7-tól fogadja az érkező gyermekeket. Kérjük, hogy 8.00 – 8.30 óra között ne zavarják a reggelizést, a gyermekükkel előtte vagy utána érkezzenek. A gyermekek legkésőbb 17 óráig tartózkodhatnak a bölcsődében.
2. A bölcsődéből a gyermeket csak a szülők, vagy az általuk a családi füzetben írásban megbízott személy/-ek/ vihetik el, 14 éves kor alatti kiskorú e feladattal nem bízható meg.
3. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható! A közösség egészségének megtartása érdekében lázas, antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja! A családban előforduló fertőző betegségről a bölcsődét haladéktalanul értesíteni kell!
Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges megadni 2 embert, pontos címmel és telefonszámmal, aki betegség esetén értesíthető a bölcsődei ellátási napokon. Az adatokban bekövetkezett változásokat be kell írni a családi füzetbe. Kérjük, hogy ilyen esetben minél előbb gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyét. A bölcsődében észlelt betegség esetén bölcsődei vizsgálatkérő lap kerül átadásra a szülőnek, melyet az orvosi vizsgálatra legyenek szívesek magukkal vinni. Gyógyulás után, a vizsgálatot végző orvos igazolását – gyógyult, bölcsődébe mehet - is ezen a lapon kell visszajuttatni a bölcsődébe. A bölcsődét gyermekorvos látogatja, kérésieket és kérdéseiket a családi füzetbe szíveskedjenek beírni és ezt gyermekük kisgyermeknevelőjével is megbeszélni. 
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet előírása alapján: Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos nem igazolja, hogy ez az állapot már nem áll fenn. Az előzőekből kifolyólag betegség után, igazolás nélkül a gyermek nem vehető be a csoportba!
4. Bölcsődében észlelt lázas állapot esetén minimum 2 napig nem hozható a gyermek bölcsődébe a bölcsődeorvos utasítása alapján. A gyermekeken észlelt betegség tünetei a bölcsődei csoportnaplókba bejegyzésre kerülnek, így nyomonkövethető, és visszaellenőrizhető.
5. Ha a szülő gyermekét betegség, vagy más ok miatt nem hozza bölcsődébe, a távolmaradást és annak okát reggel 9 óráig közölje a bölcsődevezetővel vagy helyettessel.
6. Ha a gyermek gyógyszert vagy gyógyhatású készítményt kap, arról a szülő írásban köteles tájékoztatni gyermeke kisgyermeknevelőjét.
7. Sajátos nevelési igényű gyermekeket 3 hónapos próbaidővel vesszünk fel.
8. A bölcsőde területén a dohányzás szigorúan tilos!
9. A beszoktatást a bölcsődei módszertani útmutató alapján végezzük. A beszoktatás tartama általában 2 hét. Már beszoktatás alatt a szülő/nagyszülő/törvényes képviselő együttműködése szükséges. A kisgyermeknevelők útmutatását kérjük figyelembe venni a sikeres beszoktatás érdekében. Mindannyiunk célja, hogy a bölcsődés kisgyermek egészséges, boldog legyen, és magát biztonságban érezze, ehhez kölcsönös segítség kell az intézmény dolgozói és a szülők között. 
10. A család és a bölcsőde kapcsolatának szélesítése és erősítése érdekében lehetőséget adunk a szülővel történő fokozatos beszoktatáson túl a kisgyermeknevelőnő-szülő napi találkozásaira, az értekezletekre, csoportbeszélgetésekre. Bölcsődéink kapui mindig nyitva állnak, módot adunk esetenként a családoknak a bölcsőde életébe való betekintésre is. Kérjük, hogy a kisgyermeknevelők munkájának beosztása szempontjából és a gyerekek ellátásának zavartalansága érdekében látogatásuk időpontját gyermekük kisgyermeknevelőjével előre egyeztessék. A beszoktatás után a szülők előre megbeszélt, egyeztetett időpontban bármikor, vagy érkezéskor, távozáskor tartózkodhatnak a csoportban, vagy az öltözőben.
11. Amennyiben a kisgyermeknevelőkkel, vagy a bölcsődevezetővel szeretnék felvenni a kapcsolatot a gyermek ellátásával kapcsolatos ügyekben, erre a bölcsőde nyitvatartási idejében van lehetőség, személyesen, indirekt módon elsősorban a bölcsőde vonalas telefonján, vagy bármikor a bölcsőde e-mail címére küldött levélben.
12. A családi füzetbe történő bejegyzéseiket szívesen és örömmel fogadjuk, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a fejlődésére vagy otthoni eseményekre vonatkoznak. 
13. A bölcsődébe élelmiszert behozni a szülinapok, búcsúztatók alkalmának kivételével nem lehet. Az előbbi eseményekre csak csomagolt, vagy blokkal, számával ellátott beazonosítható élelmiszert, ételt lehet behozni. A gyermekek napi négyszeri étkezése biztosított.
14. A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön szekrénye van a ruhák tárolására. A gyermekek életviteléhez és tevékenységéhez igazodva a ruházat kényelmes legyen. A szekrényben kérjük, tartsanak váltóruhát is és csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényekben, mert a bölcsődében hagyott, ill. a gyermeken lévő vagy hozott tárgyakért felelősséget vállalni nem tudunk.
15. A balesetek elkerülése érdekében a bölcsőde felhívja a szülők figyelmét az ékszerhasználat veszélyeire: Fülbevalón kívül a gyermekek ékszer használata tilos, a fülbevalók hordása esetén bölcsődénk nem vállal felelősséget baleset, anyagi kár esetén, minden felelősség a szülőket terheli. 
16. Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától vehető fel
  a) harmadik életévének, sajátos nevelési igényű gyermek az ötödik életévének betöltéséig
b) annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a harmadik életévét, a sajátos nevelési igényű gyermek  az ötödik életévét betölti, vagy
c) annak az évnek a december 31-éig, amelyben a gyermek szeptember 1-je és december 31-e között tölti be a  harmadik életévét, ha a  szülő, törvényes képviselő vállalja, hogy a  gyermek ellátását a  nevelési év végéig (augusztus 31.) a bölcsőde biztosítja.
17. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. A bölcsőde orvosa a szakvélemény kialakítása előtt más szakember (gyógypedagógus, pszichológus, kisgyermeknevelő, stb.) véleményét is kikéri.
A szülő döntése alapján egyéb ok miatt is megszűntetheti a bölcsődei ellátás igénybevételét.
18. A babakocsikat csak az erre kijelölt helyen kérjük tárolni.
19. A gyermekek biztonsága érdekében kérjük az ajtókat, és a kiskaput zárják be minden alkalommal!
20. A bölcsőde ünnepnapokon és a hivatalos munkaszüneti napokon zárva tart. A nyári és a téli zárást, a szülők igényeihez igazodva, a fenntartó állapítja meg, melyről a szülőket minden év február 15-ig tájékoztatjuk. 
21. Bölcsődéinkben rendszeresen szervezünk családi programokat, melyek ingyenesek. 
22. Kérjük a szülőket, hogy az étkezési térítési díjat a számlán jelzett határidőig egyenlítsék ki! Fizetési vagy egyéb gondjaik esetén forduljanak bizalommal a bölcsőde vezetőjéhez, aki felvilágosítással és segítőkészséggel áll szíves rendelkezésükre. Étkezést lemondani előző nap 12 óráig lehetséges, amennyiben ez nem történik meg, a térítési díjat ki kell fizetni, az étel aznap elvihető.
23. Többcélú bölcsődei intézményként bölcsődénkben érdekképviseleti fórum működik.  A Füles Mackó Bölcsődében működő érdekképviseleti fórum tagjait és elérhetőségüket a csoportszobához tartozó átadókban a faliújságra kifüggesztve találhatják meg.
24. Panaszjog gyakorlásának módja: A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdekképviseleti fórumánál az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A Balatonlelle Füles Mackó Bölcsőde intézményvezetője Szabó Leventéné, elérhetősége: Balatonlelle, Szövetség u. 76. 
Tel: 06-85-343-111 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Gyermekjogi képviselő neve és elérhetősége a faliújságon kifüggesztve található.
A házirend betartását köszönjük!

5.2. A házirendről való tájékoztatás módjai

A bölcsőde házirendje a bejárati ajtó melletti közös faliújságon, mindenki számára jól látható helyen ki van függesztve, illetve beiratkozáskor mindenki kap egy példányt. Szülői értekezleten és az első személyes találkozáskor gondoskodnunk a házirend megismertetéséről.
5.3. Az ellátásról való tájékoztatás módjai

Bölcsődénk szolgáltatásairól az alábbi módokon tájékozódhatnak a szolgáltatást igénybe venni szándékozók:
•    Bölcsőde weboldala (www.bolcsode.balatonlelle.hu)
•    Bölcsődekóstolgatók alkalmával személyesen
•    Az intézményvezetőnél 
személyesen: Balatonlelle, Szövetség u. 76.
telefonon: 06-85-343-111
e-mail-ben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

6.  Az igénylők, és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével
kapcsolatos szabályok

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

6.1. A gyermeki és szülői jogok és kötelességek
A gyermeknek joga van, hogy:
•    segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,
•    sajátos nevelési igény, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön,
•    a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön,
•    emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön,
•    a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben, gondozásban részesüljön.

A szülő joga, hogy:
•    megválassza az intézményt, melyre gyermeke nevelését, gondozását bízza,
•    megismerhesse a gyermekcsoportok életét,
•    megismerje a nevelési, gondozási elveket,
•    tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gyermeke nevelőjétől,
•    véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban,
•    megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.

A szülő kötelessége, hogy:
•    a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön,
•    a fizetendő étkezési térítési díjat időben rendezze,
•    az intézmény házirendjét betartsa.

6.2. Érdekképviseleti fórum működtetése

„A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi. XXXI. törvény értelmében, a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az intézmény érdekképviseleti fórumot köteles működtetni. Bár mini bölcsődei ellátás esetén nem kötelező, de intézményünk többcélú bölcsődei intézmény, így bölcsődénkben érdekképviseleti fórum működik.
Az érdekképviseleti fórum tagjai:
•    a nevelési egységeket képviselő szülők,
•    a bölcsődét képviselő kisgyermeknevelő,
•    a fenntartó önkormányzat delegáltja.
Az aktuális tagok névsorát az intézmény faliújságjain kifüggesztetjük.
Az érdekképviseleti fórum feladata:
•    az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme,
•    hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata, döntés,
•    intézkedések kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél,
•    az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésére, működtetésére, valamint az ebből származó bevételek felhasználására vonatkozó javaslattétel
•    a házirend elfogadásánál egyetértési jog gyakorlása.
Az érdekképviseleti fórum működése:
A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek a bölcsőde vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál:
•     az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében,
•     a gyermeki jogok sérelme,
•     az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén.
Az intézmény vezetője, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról.

A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, ha 15 napon belül nem kap értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat jogorvoslatért.
A fórum szabályos működtetése érdekében évente legalább két alkalommal ülésezik (aktuális probléma esetén szükség szerint).

6.3. Gyermekjogi képviselő
Bölcsődénk biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék, melynek értelmében bölcsődénkben a fenti információk a bejáratnál elhelyezkedő faliújságon megtalálhatóak (név, cím, elérhetőség).

6.4. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

Az intézmény közalkalmazottai körében csak olyan személy állhat alkalmazásban, akivel szemben nem áll fenn „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. évi. XXXI. törvény kizáró tényezője.
Az intézmény dolgozóinak az etikai szabályok teljes betartásával kötelező dolgozni. Az intézmény dolgozóit és vezetőjét panasztétel esetén munkáltatójuk és fenntartójuk védelme illeti meg a kivizsgálási időszak végéig. A dolgozók személyes adatai a személyes adatok kezelésére vonatkozó és titoktartási szabályok szerint kezeltek.
Az alkalmazotti közösség munkaszervezése során különös figyelmet kap a család és házasság intézményének védelme. Bölcsődénk lehetőséget biztosít a dolgozóinak, hogy gyermekük a szülő munkaideje alatt az intézmény egy irodájában tartózkodhassanak (leckét írjanak, stb.), biztonságban. Különös védelem illeti továbbá a várandós anyát és a kisgyermeket nevelő anyát. A dolgozók érdekeinek figyelembe vétele nem befolyásolja hátrányosan a bölcsődei ellátásban, valamint alapellátáson túli szolgáltatásokban résztvevő kisgyermekek érdekeit. 
6.5. Gyermekvédelem a bölcsődében 
A bölcsődénkbe járó gyermekek családjaikkal együtt széleskörűen reprezentálják a társadalom rétegződését, mely lehetővé teszi a különböző társadalmi státuszú családokból érkező gyermekek integrált bölcsődei ellátását. Így az intézményesült gyermeknevelés korai szakaszában olyan társadalmi értékeket tudunk közvetíteni, mint a szolidaritás, a másság elfogadása, tolerancia, empátia stb.
Sajnálatos tény, hogy vannak településünkön rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és hátrányos helyzetű családok. A bölcsődei nevelő-gondozó munka filozófiáját, a gyermekvédelem preventív funkciójának kell áthatnia, így a kisgyermeknevelők minden cselekedetükben preventív gyermekvédelmi feladatokat látnak el, hiszen nagymértékben járulnak hozzá a rájuk bízott gyermekek egészséges szocializációjához. Bármilyen gyermekvédelmi témakört érintő problémát tapasztalnak a kisgyermeknevelők, azonnal jelentik a vezetőnek. A vezető az ügy kivizsgálása kapcsán követi a gyermekjóléti szolgálat esetkezelő folyamatábráján előírt menetet, ha szükséges értesíti a szolgálatot az esetjelző lapon. 

7. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái. 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályozza a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére vonatkozó törvényi előírásokat. 
A továbbképzésre vonatkozó részletes szabályokat, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, vezető esetében a a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet tartalmazza.  
A szakdolgozókkal kapcsolatban az intézményvezető a 8/2000 (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján bejelenti a továbbképzés teljesítését a működési nyilvántartáshoz, továbbá folyamatosan jelezi az adatváltozást, a szakdolgozó kilépése esetén a törlést. 
A továbbképzési terv célja, hogy a továbbképzési ciklus végére minden dolgozó teljesítse a továbbképzési kötelezettségét. 

A továbbképzési terv tartalmazza: 
- a tárgyévben továbbképzésben résztvevők számát, munkakörük és a várható távolléti idő feltüntetésével; 
- a továbbképzésben résztvevők helyettesítésére vonatkozó tervet; 
- a továbbképzésre források megjelölését és felosztását; 
- a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát. 

A munkáltató e kötelezettségeit a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet részletezi. Továbbképzésre kötelezett a személyes gondoskodást nyújtó szociális gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, főállásban dolgozó szakképzett szakember, aki gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben dolgozik és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz. mellékletében szereplő munkakörhöz szükséges képesítéssel rendelkezik. 
Minden szakképzett dolgozó számára kötelező teljesíteni a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségét, a munkáltatóval történt egyeztetés alapján részt venni az akkreditált továbbképzéseken. 
A szakdolgozó köteles továbbá az adataiban bekövetkezett változásokat, a továbbképzési kötelezettség teljesítését harminc napon belül bejelenteni a munkáltatónak, és egyben rendelkezésre bocsátani az igazolásokra szolgáló iratok másolatát. 
A bölcsődevezető mester vezetőképző elvégzésére kötelezett. 
Az adott továbbképzési időszakban figyelemmel kísérjük az aktuális pályázati lehetőségeket és lehetőségeink szerint ezzel tervezzük elsősorban a kreditpontokat teljesíteni.
Preferáljuk a munkánk közben felmerült hiátusokról szóló témaköröket, vagy ahol megerősítésre van szükségünk, esetleg amik által új ötletekre, praktikákra tehetünk szert. Kedveljük az új kutatási eredményeket feldolgozó témákat és a csapatépítő tréningeket, szupervíziókat.
Belső továbbképzéseinket az éves dolgozói elégedettségi kérdőívben megjelölt témákból szervezzük, mely formailag lehet frontális oktatás, amit vagy a vezető, vagy a kisgyermeknevelők tartanak, vagy műhelymunka. Ennek menetét és tartalmát az éves bölcsődei munkaterv tartalmazza.

8. Minőségbiztosítás

Cél a hatékony, törvényes, jogszerű, minőségi szakmai munka. Az intézményvezető minden nevelési év elején éves munkatervet készít, mely jó alap a kisgyermeknevelők munkájának segítésére, a munka tervezésére. Az éves munkaterv tartalmazza a vezetői feladatokat is és az ellenőrzések témáját, tervezett idejét is. 
Munkaterv összeállításának szempontjai:
•    A szakmai programunkban rögzített célkitűzések megvalósítása a nevelési év sajátosságait figyelembe véve
•    Bölcsődénk látogatói számára intézményünk arculatának bemutatása sajátos hangulatának megismerése évszakoknak, ünnepeknek megfelelő dekoráción, a személyi és tárgyi feltételeken és személyes beszélgetésen keresztül
•    A családi nevelés elsődlegességének támogatása és segítése különböző  programjaink tervezésével, megszervezésével, az időpontok kiválasztásával, gyerekfelügyelet biztosításával.
•    Szülőkkel való kapcsolattartás személyes találkozások alkalmával (adaptáció, családlátogatás, érkezéskor, távozáskor, programjaink alkalmával) és a családi füzet bejegyzésein keresztül.
•    Kisgyermeknevelő képzésben résztvevő hallgatók gyakorlatának lebonyolítása, mentorálása
•    Fenntartóval való együttműködés
•    Családsegítő szolgálattal, védőnői hálózattal, óvodákkal, bölcsődékkel való együttműködés
•    Éves eseménynaptár és belső ellenőrzési ütemterv összeállítása
•    Havi tervek készítése

A minőségi szakmai munka megvalósulása érdekében szükségesek a rendszeres ellenőrzések. A bölcsődében folyó munka ellenőrzési területe elsősorban a Szakmai program megvalósulása, célja a segítségnyújtás, a megerősítés. Az ellenőrzést az intézményvezető végzi. Formája lehet folyamatos, vagy egyszeri, szúrópróbaszerű vagy tervezett. Részletes leírását az éves munkaterv tartalmazza.
Az ellenőrzés fő területei:
•    a kisgyermeknevelő(k) munkája
•    az élelmezéssel foglalkozók és karbantartó munkája
•    a belső szabályzatok betartása
•    a munkafegyelem
A vezetői értékelés alapja:
•    a jó elismerése, példaként történő bemutatása
•    a hiányosságok feltárása
•    az alternatív megoldási lehetőségek felkutatása
•    egymás munkájának tisztelete, észrevétele, megbecsülése
•    a magasabb szintű munkavégzés iránti igény megalapozása
A szülők véleményének kikérésére is nagy hangsúlyt fektetünk, mely emeli a szakmai munka színvonalát és segíti az emberi kapcsolatok kiépülését, a bizalom elmélyülését.

9. Záró rendelkezések 

A Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde intézmény Mini bölcsődéjének Szakmai Programját Balatonlelle Város Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottságának javaslatára a Képviselőtestület elfogadta. (223/2022. (XI.24.) KT számú határozat: A Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde intézmény Mini Bölcsőde Szakmai Programjának módosítása) 

Balatonlelle, 2022. 11. 30.

Szabó Leventéné
intézményvezető
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet             

MEGÁLLAPODÁS

A gyermekek napközbeni ellátása / bölcsődei ellátás igénybevételéhez - mely létrejött a Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde  és Mini Bölcsőde és - …………...................................... szülő/törvényes képviselő (született:……………………………………anyja neve:…………………………..
lakik:…………………………………………………………………………Taj: ……………) – a továbbiakban ellátást igénylő – között a mai napon az ellátást igénylő gyermeke Mini Bölcsődében történő bölcsődei ellátásáról. 
Gyermek neve:…………………………….születési hely, idő:………………………………
Anyja neve:…………………………..lakik:……………………………………………………
A bölcsődei ellátás kezdő időpontja: …….………; tartama: …………………………… 

1.    A bölcsőde biztosítja az ellátást igénylő szülő gyermeke számára: 
•    a bölcsődei ellátás alapelveire épülő szakszerű gondozás-nevelés feltételeit, így különösen:
a) a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét,
b) megfelelő textíliát és bútorzatot,
c) a játéktevékenység feltételeit,
d) a szabadban való tartózkodás feltételeit,
•    napi négyszeri az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia- és tápanyag beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint
•    a nyugodt alvás, pihenés feltételeit
•    sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását, nevelését. 

2. Az ellátást igénylő tudomásul veszi, hogy az intézményben a gyermekétkeztetés személyi térítési díja ………… Ft/nap, melyet az intézmény fenntartója állapít meg.. A térítési díj változásáról az ellátást igénylő szülő értesítést kap. A térítési díjat előre, a tárgyhónap 15-ig kell az ellátást nyújtó bölcsődének megfizetni. Amennyiben a szülő a térítési díj fizetés kötelezettségének nem tesz eleget, a bölcsőde követelését elküldi a fenntartónak, és az ellátást felfüggeszti. 

3. A térítési díj fizetésére kötelezett személy neve: …………………………………………. 
lakcíme: ………………..……………...…………………………………………….................

4. A bölcsődei ellátás megszűnik: 
Ellátás megszűnik:

•    a szülő, egyéb törvényes képviselő bejelentése alapján 
•    ha a gyermek a jogszabályban meghatározott életkort betöltötte 
•    ha a bölcsőde orvosának megállapítása szerint a gyermek egészségi állapota, illetőleg a többi gyermeket veszélyeztető magatartászavara miatt bölcsődében nem gondozható  
•    ha a gyermek hozzátartozója ismételt figyelmeztetések ellenére megsérti a házirendet,
•    ha a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti meg,
•    a gyermek óvodai felvétele esetén
•    az intézmény jogutód nélkül megszűnik
•    az ellátás igénybevételének 3 hónapon túli indoklás nélküli szüneteltetésével

5. Az intézményvezető tájékoztatja továbbá a szülőt az alábbiakról: 
•    az ellátást tartama és feltételei: a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezzük meg azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói, munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni. A gyermek napközbeni ellátását biztosítani kell, ha azt a jegyző a védelembe vétel során elrendeli. 
•    Az intézmény a bölcsődei ellátott és törvényes képviselője/szülője személyes adatait a bölcsődei ellátás teljesítése jogcímén kezeli. Adatok kezelője a bölcsődevezető, bölcsődevezető helyettes és a kisgyermeknevelő.
•    Az intézmény által vezetett, gyermekre vonatkozó dokumentáció, nyilvántartás: családi füzet, egyéni fejlődési napló, egészségügyi törzslap, felvételi könyv, TAJ alapú nyilvántartás (KENYSZI), nyilatkozatok
•    Az intézmény által vezetett, törvényes képviselőre/szülő adatait tartalmazó dokumentáció:
nyilatkozatok, felvételi kérelem, bölcsődei ellátott személyi anyaga, családi füzet, egyéni fejlődési napló
•    az érték- és vagyonmegőrzés módja: a gyermekeknek zárható szekrénye van. A bejárati ajtók, kapuk napközbeni zárva tartásáról a bölcsőde gondoskodik. Az érkezés és távozás időtartama alatt a szülők figyelmet fordítanak a kapuk csukott állapotára. 
•    az intézmény házirendje: a melléklet szerint;
•     panaszjog gyakorlásának módja: A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél az ellátást érintő kifogások orvoslása érdekében, a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezettségszegése esetén. Az intézmény vezetője a panaszt kivizsgálja, és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet. A Balatonlelle Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsőde intézményvezetője Szabó Leventéné, elérhetősége: Balatonlelle, Szövetség u. 76. 
Tel: 06-85-343-111 e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Gyermekjogi képviselő neve és elérhetősége a faliújságon kifüggesztve található.

Az ellátást igénylő a Házirend egy példányát átvette, elolvasta, az abban foglaltakat tudomásul vette, vállalta a betartását. A Házirend a szülőkre és hozzátartozókra egyaránt vonatkozik. 
A szülő nyilatkozik arról, hogy a bölcsőde vezetője tájékoztatta az adatok gyűjtéséről, felhasználásáról, tárolásáról, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, beleértve a TAJ alapú nyilvántartást, a gyermekek jogairól, a panaszjogról, az ellátás tartalmáról és feltételeiről, a térítési díjakról, az együttműködés hiányának esetleges következményeiről. Továbbá nyilatkozik arról, hogy az intézmény kötelező nyilvántartásához vállalja az adatok szolgáltatását. 

A szülő nyilatkozik arról, hogy a felvételnél közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Vállalja, hogy a kérelméhez csatolja a felvételt igazoló dokumentumokat, valamint ha a közölt adatokban változás következik be, azt 15 napon belül az intézményvezetővel tudatja. 
Jelen Megállapodás a gyermek ellátásának megszűnésével automatikusan hatályát veszti. 
A Megállapodást és a tájékoztatást a felek – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – tudomásul vették és aláírták. 

Balatonlelle, ……………………………..

…………………………………………..        ………………………………………..
szülő (törvényes képviselő        P.H.            intézményvezető

2. számú melléklet 
FELVÉTELI KÉRELEM

Alulírott, …………………………………………..………… szülő (törvényes képviselő) kérem gyermekem bölcsődei felvételét a Balatonlellei Füles Mackó Bölcsőde és Mini Bölcsődébe, …………………………………………… időponttól kezdődően. 

Gyermek neve:………………………………………..
Születési hely:………………………………..Születési idő…………………………………….
Anyja leánykori neve:………………………………..
Gyermek TAJ száma:………………………………...

Gyermekem felvételét a következő indokkal kérem:
a.    Munkavégzés, tanulmányok folytatása
b.    Szülő betegsége
c.    Gyermek fejlődése érdekében
d.    Egyedülálló szülő/ három vagy több kiskorú eltartása
e.    Szociális helyzet
f.    Egyéb:……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Állandó lakcím:………………………………………………………………………………..
Tartózkodási cím:………………………………………………………………………………

Az önkormányzattól Rendszeres Gyermekvédelmi Kedvezményt kapok. IGEN           NEM 

Gyermekem:                SNI                Korai fejlesztésben részesül

Saját háztartásomban eltartott gyermekeim száma: ………………. fő. 

Szülők/ törvényes képviselők adatai:
Anya neve:……………………………...        Apa neve:…………………………………
Születési helye:…………………………        Születési helye:…………………………...
Születési ideje:………………………….        Születési ideje:……………………………
Állampolgársága:……………………….        Állampolgársága:……………………….,,,
Foglalkozása:……………………………        Foglalkozása:……………………………
Elérhetősége:……………………………        Elérhetősége:…………………………….
E-mail:………………………………….        E-mail:……………………………………

Dátum:………………………………………..
……………………………………
Szülő/törvényes képviselő aláírása